Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell,  S akit szeretünk, nem feledjük soha el.  Szívünkben él tovább, mert szeretjük.

ő volt a legjobb nagypapa....:(:(

Nyugodj békében Erna!

  "Anya, majd ha eljön az idő,  Csendes éj alatt,  csillagok közt újra találkozunk,  majd varázsolunk, Kergetünk pillangót, Tündérekkel táncolunk,  Anya,  Akkor majd újra együtt álmodunk." "Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad." Nagyon szeretlek,  Nagyon hiányzol, Álmodj szépeket... Anya, anya kérlek ne sírj, tudod egyszer találkozunk még. Nem vesztem el, csak testem elfáradt s kicsit elköltöztem. Reggel napsugárral üzenek neked, este holdfénnyel küldök jelet. Jaj, te, ne sírj már! Jól vagyok és minden rendben. Ölellek, szívből, szeretettel. Mikor útra keltem, még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó utam. Nem térek hozzátok vissza, többé soha, hogy sorsom velem ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam még, ez a szörnyű baleset miért pont engem ért? Ámokfutók áldozata lettem Én, kik felelőssé váltak rövid életemért. Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom, fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom. Nincs már alkalmam megköszönni nektek, azt a sok jót , mérhetetlen szereteteket. Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi., Ha eljön az este, csillagként tudok Nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni, szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni. "Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk. Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk. Az ész megérti, de a szív soha, Hogy egyszer majd mi is elmegyünk,ahol Ő van, oda. Az élet múlik, de akit szeretünk, Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk."   "Kérlek hozd vissza, csak egy kósza pillanatra, Mert azt akarom hinni, hogy talán itt maradna. Kérlek hozd vissza, csak hogy átöleljem még egyszer, Mert azt akarom hinni, hogy majd ettől ébred fel."

Borzasztónak érzem most az örökre elválás pillanatát. Borzasztóbbnak minden halálnál. Az igazi halál mindent lezár, mindennek villámgyorsan vége van - de örökre elbúcsúzni annyi, mintha ennek a pillanatnyi pillanatnak jéghideg rémsége ott maradna utolsó percünkig az élő szívbe szúrva.. Szeretünk édesapám míg világ a világ.. 🙏🖤😭

  Volt egy gyönyörű és jóságos lányunk, akinek emléke örökké a szívünkben él. Tele volt élettel, vidámsággal, nevetéssel. Nagyon szeretett élni, szeretett velünk lenni, szerette a barátait, barátnőit, kollégáit, a szép dolgokat, és hihetetlenül kreatív volt. Elképzelhetetlenül hiányzik nekünk! ! ! Túlságosan is rövid volt az élete. 30év. . . . . ! ! ! !   " Nagy kérés volt tőled, hogy őt hagyd meg nekünk?                               Könyörögni, szenvedni kell, azért hogy boldogok legyünk?                             Nem sokat kértem csak, hogy gyógyuljon meg, S élje azt át velünk mit ő, már nem élhet meg.                                          Gyönyörű szemében, a fény még csillogott, Még az utolsó napokban is csak mosolygott. Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt, Semmi mást nem akart ő, csak élni még. Küzdött még tudott, még volt ereje, De a végzet őt is utolérte. Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik, Vezetik útját, amíg csak álmodik. Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él. Súgják meg a csillagok üzenetünk. . . hogy szeretünk, Mondják meg azt neki, hogy S O H A S E M F E L E D Ü N K ! ! ! "   Köszönjük szépen a lányunknak gyújtott gyertyákat!                                                                                   

 13  év alatt elvesztettem édesapámat és három bátyámat. Apukam halála után 5 hónapra egy tragikus autobalesetbe elhunyt Leventem és Zsoltikam . Most a jó Isten úgy döntőt hogy elveszi  tőlem a nagyobbik bátyámat  is . Karcsim hirtelen szívinfarktus kapott és sajnos nem tudtak rajta segíteni. A Jó Isten vigyázon rátok és tudom hogy egyszer meg együtt leszünk. Nagyon hiányoztok . Nyugodjatok békében! ! !     "Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rátok, Bárcsak itt lennétek, bárcsak tudnatok, Olvad a viasz, a kanóc leég, Lelkemben bánat, s a szívem sötét. Megfáradt kezeteket már soha nem foghatom, Szerető szavaitokat többé nem hallhatom. Fénylő szemeitekbe már sohasem nézhetek, De senki nem veheti el tőlem az emléketeket! ! ! :(

  „Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd." (Paulo Coelho) "Álmodj nagyon szépet, s álmodd, hogy semmi sem ért véget!" https://lapidaris.com/hu/pal-agnes "Lelkembe jutsz… Mert amikor gondolok rád, nem „eszembe jutsz”. Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt. A lelkemben." "Ne sírj, Anya, hisz én még most is Szeretlek! Téged választottalak, várj rám, s újra megkereslek! Siettem hozzád, de nekem más út rendeltetett, Én magam vállaltam, de ott tartott szereteted! Anya, nagyon szerettelek, s még most is szeretlek! Bocsáss meg, de utam eddig tartott, nem lehetek veled! Isten visszahívott, mert nem készültem még fel, Ez neked nagyon fáj, szíved tele keserűséggel! De ne sírj, Anya! Ugye érzed, hogy nem hagytalak el, Szólíts bátran, keress! Szállj hozzám lelkeddel! Letörlöm könnyed, vigyázok rád, magammal repítelek, Hogy lásd, én itt boldog vagyok, és mennyire szeretlek! Ne sírj Anya, ha hiányzom, csak hívj, hunyd le szemed, Én szállok hozzád, s ontom beléd szeretetemet! Hogy mindig érezd, míg vissza nem térek, Ne sírj, Anya! Szeress! Csak erre kérlek!"   "Egy tükör összetört darabjai vannak a szívemben...   S a szilánkok által okozott sebek a Lelkem darabjai."     "Nem tudtam, hogy a nevünket nem kőbe vésték, hanem csupán krétával egy táblára írták. Időnként valaki fogta a szivacsot, és letörölt egy nevet. Vajon szándékosan tette? Vagy véletlenül? Valóban EZT a nevet akarta letörölni? ” "… lenyomatot készít a lelked mindenkiről,  akivel  boldog voltál. Ez mágikus kép, erősebb minden fényképnél. Akivel  boldog voltál, nem mozdul belőled, nem cserélődik ki egy másikra,  nem vész el.  Megmarad Neked..." "Csodás valóság voltál, s most elérhetetlen álom lettél." " A jó lelkek csillagként élnek tovább."

A salgótarjáni kórházban hunyt el tüdőgyulladásba n!     " Csak az hal meg akit, elfelejtenek, de mi téged nem felejtünk soha! "

Hajcsák Krisztián, Honvéd Altiszt-jelölt, katona. Egy jószívű erős és kitartó ember. Kitartása mindenki számára példa értékű.

Mindíg vidám, igazi CSAJ volt! Eme! Soha nem felejtünk! ♥♥   Azok a barátaink, akiket elveszítettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünkben. Alexandre Dumas

" Nem vársz minket ragyogó szemekkel,   Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel,   De egy könnycsepp a szemünkben Érted él,   Egy gyertya az asztalon Érted ég.   S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,   Ami tőlünk soha senki el nem vehet.   Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,   Szívből szeretünk, s nem felejtünk Téged! " Mély fájdalommal búcsúzunk!                                                                 Szerető családod

" Megfordulok, de merre menjek?  Hiszen te nem vagy már sehol!  Soha sehol már meg sem lellek  És még is itt leszel valahol. "  

„Élet, Élet, te nagy tanító, Porosak, sárgák a padok, Mire minden titkodat megtanultam, Úgyis tudom, hogy meghalok. Mert soká tart, míg megtanuljuk A sírás és az öröm dalát, Soká tart, míg kijárjuk szépen Az ezerosztályos életiskolát. Soká tart, míg rájövünk, magunktól A szelídség, több, mint az erő, Az alázat a legszebb virág, S a tisztaság, a legszentebb tető!" Vadas Istvánné Született: Sereg Éva Mária - Éva mama - 1938. november 9-én született Pestszenterzsébeten. Szerettei a következő gondolatokkal emlékeznek meg róla: „Már élete kezdeti pillanatai is mutatták azt a fáradhatatlan küzdést és élni akarást, mely végig kísérte egész életét. Kisbaba korában örökbe fogadták és nevelőszülők mellett nevelkedett fel. Nevelőanyja Németh Etelka, nevelőapja pedig Dobos Lajos, aki nyelvészként egyben cipész is volt. A nagypolgári családi életet a 2. világháború zúzta szét. Nevelőapját – miután a háborúból sebesülten hazatért - a nyilasok rátalálva kivégezték. A golyó ütötte fényképet nagyon sokáig őrizte és mély fájdalom volt Éva számára, amikor az elveszett. A háború után nevelőanyja a Gundel étterem egyik kiváló szakácsaként dolgozott, így Éva, iskola után rendszeresen járt oda ebédelni, illetve hozta haza onnan nevelőanyukája a vacsorát. Meghatározó szerepet töltött be életében a dal, a zene. Ez a zene iránti szeretet vitte tovább azon az úton, mely lehetővé tette számára, hogy rengeteget énekeljen a Mátyás templomban, a domonkos rendi Rózsafűzér királynéja templomban, majd pedig, hogy később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára felvételt nyerjen, s annak opera tanszakán végzettséget szerezzen. Vizsga darabja: Mozart: Varázsfuvola – Az Éj királynőjének áriája volt. Később gyermekeinek is igyekezett átadni ezt a szenvedélyt, így maradhattak fenn régi magnó-szalagokon olyan hangfelvételek, melyeken gyermekei énekelnek, szavalnak, verselnek. Az opera és operett darabok nagy ismerőjeként - azonban - a zene mellett a könyvek, a szépirodalom és a versek nagy rajongója is volt. Egyik nagy kedvenc szerzője François Villon, kinek balladáit, verseit bármikor kívülről tudta szavalni. Amikor Faludy György fordításában megkapta kölcsönbe Villon összes verseit, fogta, és a verseket gyöngybetűkkel átmásolta egy kockás füzetbe – melyet aztán nagyon sokáig megőrzött. De, persze e mellett bármikor szavalt Petőfit, Aranyt, vagy Adyt… hogy csak néhány klasszikust idézzünk a megannyi neves írótól, költőtől, melyek a könyvespolcain sorakoztak. Igen mély behatást gyakorolt rá, amikor Nevelőanyja 1971. augusztus 21-én elhunyt. Ebből is látszik, hogy noha vérségi kapcsolat nem fűzte őket egymáshoz, kettejük kapcsolata mégis olyan lelki kötődésen alapult, mely mindkettőjük életét többé tehette. Munkáit tekintve egyfajta reneszánsz emberként működött: évekig volt gondnok az Óbudai Raktár utcában, míg mellette a Filmgyárnak vitte be rendszeresen a maga gépelte szinkron szövegeket. De dolgozott kisipari vállalkozóként, majd sokáig szerkesztőségi titkárként a magyar Parlament törvény szerkesztőségi osztályán, ahol törvényi rendeleteket lektorált. Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát. Hamar megtanulta a szabás-varrást, amiből aztán a családot tartotta fenn. Érdre költözve egy darabig kisbaba rugdalózókat varrt egy bababolt számára, majd 2000. január 1-vel megnyitotta Érden a Családi Napközit. Érden ekkor ez volt a 2. ilyen családi intézmény, főként bölcsődés korú gyermekek számára. Az ezt követő csaknem 18 éven át nagyon szeretett a gyerekekkel lenni. Élete utolsó meghatározó pillanatáig is dolgozott, mikoris stroke következtében 2018. december 03-a délutánján mentő vitte be kórházba...” 2018. december 5-én pedig, e földi életének 81. megkezdett esztendejében, Éva mama számára feltárult az égi Fényes Kapu, hogy belépve rajta letegye e földi lét terheit, és ismét találkozhasson már korábban előre ment szeretteivel, de mindenekelőtt... a feltétel nélküli,... földi, emberi szavakba nem foglalható,... végtelen,... Személyes Szeretettel. Legyen vég nélkül boldog új, csodálatos életében! Akiktől Éva mama - az újra találkozás derűs pillanatáig - most megújult szeretettel búcsúzik: Szerető családtagjai; rokonai; családi barátok, ismerősök; jelenlévők és távollévők, mindenki, aki tisztelettel, de főként szeretettel gondol rá.