Papó és Mama (Vitéz Jànos és Vitéz Jánosné)
Gyertyaláng érték: 986
Jelenleg
986 gyertya ég, az eddig gyújtott 327755 gyertyából.
Az első gyertya: 2012. 09. 16. Gyújtotta: Herczku Évi.
Olyan csend van így nélküled, hogy szinte hallani amit utoljára akartál mondani!
Nyugodj békében Öreg! A szívünkben ÖRÖKKÉ élni fogsz! ! !
SZERPUSZ!
Mama Szuletett Pócspetri, 1938.10.27. Elhunyt Nyíregyháza, 2022.03.20.
Tiszai Pálinkás Imre:
Apám Apám a kenyeret lassú mozdulattal törte, a lehullott morzsákat tenyerébe söpörte, gondosan vigyázott mindenre, egyre talán nem: az életére. Előttem inas keze, mely soha nem nyugodott, ritka pillanat volt, mikor simogatott, s ritka volt, hogy szólt, inkább hallgatott, szavának súlya volt, igazságot mondott. Ha eszembe jut, sokszor eltöprengek, soha nem beszélt róla: volt gyerek? Néha kis pohár bor mellett a háborúról mesélt, a félelemről, mit kegyetlen módon megélt. És beszélt egy romba dőlt országról, beszélt, beszélt , mindig a munkáról, hallgatag téli estéken a meleg szobában, míg égett a fény a petróleumlámpában. Arcát látom ma is, s érzem kérges tenyerét, nem tettem, ma tenném, megcsókolnám kezét, figyeld utam, Apám, figyeld a világot, fogadd el köszönő szavam és sírodra a virágot.
🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤
Úgy haltál meg, apám, hogy nem voltam veled, mikor fáradt szíved dobbanása hangtalanná lett,
mert nem bírta tovább azt az embertelen hajszát, mit sorsod írta életed könnycseppekkel rótt rád.
Úgy mentél el, apám, hogy ne fájjon majd látnom, mint emelkedsz magasba könnyű pilleszárnyon, és mint gördül le arcodon néhány bágyadt könnycsepp, mikor láthatatlan nyomaid a végtelenbe vesznek
Úgy hagytál itt, apám, hogy nem mondhattam el, mindaddig míg én létezem te is létezel,
mert nem engedem emléked, nem engedlek téged, hisz hozzád köt a vér, apám, s hozzád köt az élet.
🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤
Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyönge hogy a semmibe tekintsen, hová a fény is csak úgy jut, hogy megtörve: helyettem nézzél be a mély sírgödörbe, próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb! Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod, amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel, csak csont, csak por, ami volt valamikor ember, mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány, magadat operálod e földalatti ambulancián. Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod a semmiből a semmibe a létező világot, anyát és gyereket, az élőt s a holtat, s mert Te teremtetted, nem is káromolhat, csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét, nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét; én sem káromollak, hallgasd meg imámat: Istenke, vedd térdedre édesanyámat!
Csukás István
Boldog Karácsonyt a Menyországban! 🎄🥰❤️
Boldog szulcsinapcsit odafent!!! 🎈🎂🍸🎂🍸🍸🍸🍸🎂🎂🎂🎂 Boldog Karácsonyt és BUÉK! 🎄🍾🍸🖤🖤🖤
isten eltessen öreg! Boldog születésnapot! 🖤🖤🖤🎂🍸🍾🍰🙏
Ratkó József: Zsoltár anyámnak
Az anyák halhatatlanok. Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség, szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják a világ összegyűjtött kínját.
🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤
Odafent
Azt mondják, nem rossz az a hely De az árnyékod nem vitted el
Itt a magunkét cipelni kell
Odafent A bárányfelhők foltosak
Neked elhittünk oly sokat Hogy mi is lehetünk fontosak
Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál
Dolgod van, csak nekünk nem szóltál
Keresed azt, amit az éjszaka elpakolt
Mentél, mert a békéd máshol van
Bátrabb voltál, mint mi álmunkban
Eltévedt angyal, aki épp rajtunk gyakorolt
Hova tűntél, mondd?
Tudtad rég Mért nem stimmel a könyvben a szó
Hogy a könnyben a só mire jó Sose voltál Földrevaló
Kisimultb Álmos, távoli hullám a múlt
Minden dalban titkos alagút Hozzád így megyünk, így alakult
Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál
Dolgod van, csak nekünk nem szóltál
Keresed azt, amit az éjszaka elpakolt
Mentél, mert a békéd máshol van
Bátrabb voltál, mint mi álmunkban
Eltévedt angyal, aki épp rajtunk gyakorolt
Hova tűntél, mondd?
Mondd meg nékünk, hol keressünk Hogy még egyszer beszélhessünk
Mondd meg nékünk, hol keressünk Hogy még egyszer, még egyszer beszélhessünk
Játsszuk azt, hogy csak úgy elbújtál
Dolgod van, csak nekünk nem szóltál
Keresed azt, amit az éjszaka elpakolt
Mentél, mert a békéd máshol van
Bátrabb voltál, mint mi álmunkban
Eltévedt angyal, aki épp rajtunk gyakorolt
Hova tűntél, mondd
🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤 🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏🙏
Itt jókat alszunk, mert itt örök az álom,
Örök a szél és a lomb a fákon,
Örök a magány és örök az emlék,
Bennünket lágyan ringat a nemlét.
De ha gondolsz ránk, mi felébredünk,
De ha gondolsz ránk, érinted kezünk,
De ha gondolsz ránk, abban örömöt lelünk,
De ha gondolsz ránk, akkor itt vagy velünk..."
🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️🕯️