Drága ferjém, gyönyörű 22 évunk volt, gondoskodtál rólam, támogattál és szerettel. Olyan voltunk mint ket turbekoló galamb, kéz a kézben jártunk, mindent megbeszeltunk egyűtt és mindent egyűtt csináltunk. Te voltál a NAGY  SZERELEM is az életemben. Fel sem tudom fogni, hogy létezik...elmentél, hirtelen, itt hagytál...egyedűl, teljessen egyedűl. Hiányizól nagyon drága szerelmem! Nyugodj békében életem, drága ferjém!

"Nem múlnak Ők el,kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak,álmok,évek."

Míg éltél szerettünk, meghaltál, de soha nem felejtünk! Továbblépünk mert muszáj, de emléked szívünkben marad! Égjenek Érted, az emlékezés gyertyái! 

Nagyon boldog vagyok,hogy ilyen jó szüleim voltak.

 

NYUGODJATOK  CSENDESEN, LEGYEN BÉKÉS ÁLMOTOK  . TALÁLJATOK  ODA FENT ÖRÖK BOLDOGSÁGOT: PAPA ÉS  MAMA.....

EZ A GYERTYA ÉRTED ÉGJEN ÖRÖKKÉ :( ANNYIIRA AKARTAM ÉLNI. A BETEGSÉGET LEGYŐZNI, BÚCSÚZTAM VOLNA TŐLETEK. DE ERŐM NEM ENGEDETT. ÍGY BÚCSÚ NÉLKÜL SZÍVETEKBEN TOVÁBB ÉLHETEK. Egy csodálatos ember távozott tőlünk, a semmiből elő jött a gyilkoskór, ami sajnos erősebb volt, mint  Ő. Imádott élni, hisz az élete még csak most kezdődött el, nagyon fog hiányozni, soha nem feledjük, emléke szívünkben örökké él.

Nehéz elfogadni, mi a világot jelentette nem rég. Az mára nem más, mint féltve őrzött emlék. Hiányodat elviselni nem megy oly könnyen. Akárhányszor rád gondolok, kicsordul a könnyem. Most csend van, újra sötétben állok. Fénysugarat már csak álmaimban látok. A jót, mi köztünk volt, ne felejtsd el kérlek, Mert a távolból szeretünk  mi  Téged!   MÉLY FÁJDALOMMAL BÚCSÚZUNK TŐLED DE SZÍVÜNKBEN ÖRÖKKÉ ÉLSZ ..  SZERETŐ FÉRJED , LÁNYOD , UNOKÁD , VEJED ,  TESTVÉRED,  SÓGORAID , SÓGORNŐID ,  KÖZELI -TÁVOLI  ROKONAID ,  ISMERŐSEID..

Andyka betegen is úgy élt, mint egészségesen, a saját elvei szerint.

 

Egy anyának, nem lehet borzalmasabb érzés, mint elveszteni az egyetlen gyermekét.  

"Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."