Ülök a csönd hideg kövén, a sötétség méri a perceket.
Nem csodálkozom ítéletemen, hogy boldognak lennem már nem lehet!
Az éj felén túlról, ha visszanézek, látom kezemre könny csorog
És bőröd illatát idézem. Mint majd engem idéznek verssorok.
Ha utolsó csatád jő, bukott hadvezér
Adj hálát akkor majd, minden napodért!
Mert voltál te hős, voltál te hontalan.
háború kegyeltje, háborítatlan haldokló aggastyán.
És hű, örök gyerek… Életed százfelé tobzódó szerep.
De mind egyetlen képpé összeáll
Nem szégyenít meg semmilyen halál!
SZERETLEK! hangzik az elbocsátás pillanatában…
SZERETLEK! mondják a halálba menők….
Valahol a fényeken túl, ami szép volt, s elmúlt, újra vár. .
Valahol az álmon is túl… Ott a kikötő és a néhai táj. .
Isten Veled- Édesapánk! Te voltál, akitől megtudtuk,
a csodákhoz elég egy kicsit még gyereknek lenni! "
Az oldal szerkesztése | |
Üzenet küldése az oldal létrehozójának | |
Elküldöm egy ismerősömnek |
Új gyertya gyújtása | |
Gyertyái (0 db) | |
Gyertyái a térképen |