mely értem dolgozott.

Szerettél volna még élni,

lányod, s unokáid boldogságát nézni.

Bár szíved többé már nem dobog,

emléked bennem örökké élni fog!


Édesapám sírjánál


Állok a sírodnál, merengek,
Fejemben emlékek keringenek.
Míg a sírod rendezgetem,
Apám, könnyem törölgetem.

Sírva gondolok mosolygó arcodra,
Biztonságot adó két erős karodra.
Erős voltál, nem panaszkodtál,
Némán tűrted a kínok-kínját.

Hervadtál, mint vázában a rózsa,
Szívemben nagy űr tátong azóta!
Nem haltál meg, itt vagy velünk,
Napról-napra emlegetünk.

Holtod után is szeretünk,
Nem! El soha sem feledünk.
Hantodon nyílik a szegfű, a rózsa,
Szívünkben nem halványul emléked soha.

Temetőben míg virul a virág,
Szomorúan gondolunk mi RÁD.
Számtalamszor kiálltanám,
Kisírt szemekkel: APUKÁM!!!!!!!!
2016.08.26


Ma 3 éve, hogy megnézted az égi csillagokat .

"Elveszíteni valakit, ki számodra nagy kincs,
ennél rosszabb dolog a világon nincs.
Míg gyerek voltam fel sem fogtam,
hogy az élet mily gyorsan forgand.
Ma még boldog vagyok, holnap már könnyes szemem,
mert elmegy örökre, akit szívből szerettem.
Mindenki azzal vigasztal - ez a sorsod -,
de mégis nehéz elviselnem ezt a dolgot.
Sokan büszkén, nevetve mondják - boldog vagyok -,
de fel sem fogják, hogy az élet komoly dolog.
Sokan születnek árván, vágynak egy családra,
más pedig nem tudja megbecsülni mije már van.
Én örülnék, ha újra szólna, egy mosolyt nekem szánna,
mert hiányoznak a vele töltött órák mára.
Ő volt számomra a világ egyetlen apukája,
de néhányan rosszat is mondtak rája.
Ha újra itt lehetne, elmondanám mit éreztem,
elmondanám neki, hogy most mindent megértettem.
Elnézném neki a sok összeszidást, a keresetlen szavakat,
hisz most már tudom, hogy ezek hasznosak.
2017.08.26.

Már 4 éve hogy nem vagy köztünk :(

Édesapám emlékére

Volt egy ember, akit nagyon szerettem,
de a mai napon örökre elvesztettem.
Nem tudom elfojtani a sírást.
Ő volt az én egyetlen édesapám.

Uram, miért vetted el őt tőlem?
Te is tudod, hogy mennyire szenvedem.
Ráadásul még ezzel is kínzol.
Így ezer éven át a könnyem csordul.

Fontos volt és lesz Ő énnekem.
Ő már nem láthatja majd a kedvesem.
Édesapám, vigyázz majd reám!
Ne hagyd, hogy megemésszen a magány.

72 év oly kevésnek tűnik, de az is.
Nem jó, mikor elveszítünk valakit.
Fáj a szívem, szinte meghasad.
Édesapám emléke örökre megmarad.
2018.08.26.



Eljöttem én hozzád talpig feketében,

Elhagytál engemet sajnos,nagyon régen. Azóta meghaltam belül én vagy százszor, Sirodra hajolva suttogom-Hiányzol! Letérdelek eléd, fejemet lehajtom, Hideg fejfádat két kezem között tartom. Nem beszélsz, de mégis,erőt ad a hangod, Elcsukló szavaim te is tisztán hallod.

Ez az élet rendje,fájó magyarázat, Föld alatti házban jéghideg az ágyad. Nem búcsúzni jöttem,tenéked köszönni, Mert te soha többé nem tudsz hazajönni. Lassan indulnom kell,mert az órák múlnak, Ne félj,nem sírok,csak esőcseppek hullnak...

2023.08.26

Apámnak - évfordulóra

Űr tátong a térben, összeszorul a lét,
nincs megnyugvás, nem jöhet még.
Kihunyt, ki ragyogott a Napban,
más világ a másvilág, ahol most van.

A könnyek felszáradnak, marad a sok emlék,
bennem él, nincs más csak a nemlét.
Állok fölötte, gondolatom sincs már,
tudom, egyszer rám is ez vár.

Ott a mélyben, a sötétben örök már a csönd,
talán érzi, érte folyik most a könny.
Ha tehetné, vigasztalna engem,
szeretete tartja életben a lelkem.

Mosolygok majd egyszer és ő megérzi,
testemen naponta átsuhan,
elveszteni nem fogom, él, amíg én élek,
alig érintésétől a haláltól sem félek.

2024.08.26