" Gyújtok egy gyertyát és gondolok Rád,

Bárcsak itt lennél, bárcsak tudnád.

Olvad a viasz, a kanóc leég,

Lelkemben bánat, a szívem sötét.

Megfáradt kezeid már soha nem foghatom,

Szerető szavaid többé nem hallhatom.

Fénylő szemeidbe már soha sem nézhetek,

De senki nem veheti el tőlem az emlékedet. "

 

 

:(

 

Sohasem felejtünk el Téged, mindennap az eszünkben vagy, a gyerekek is mindig beleszőnek a kis mondanivalójukba, és ez így lesz mindg! ! ! ! ! !

 

" Mama jöjj még százszor, arcodon míg napsugár ragyog. . . . . .   "

 

:(  :(