Most felnézek, és kinyitom az eget még egy percre, hogy elmonjam Neked, hogy megnyugtassalak , nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a lelkembe zárva, s most én őrizlek, védelek,   S mielőtt bezárulna az ég, még két szót felkiálltanék, azután elengedlek: Apu: Szeretlek Nagyon! Köszönjük hogy éltél és minket szerttél, Nem hagytál itt minket csak álmodni mentél:Anikó