HALOTTAK NAPJA NÉLKÜLED. . .
VIRÁGOT, GYERTYÁT VISZEK EGY EMLÉKHELYRE,
NINCS OLYAN NAP,
HOGY NE JUTNÁL AZ ESZEMBE!
MA 1 ÉVE, HOGY TÁVOZTÁL ERRŐL A FÖLDRŐL, ÉLETEMBŐL, ÉLETÜNKBŐL. . .
HIHETETLEN, MILYEN SZOMORÚSÁGOT, MAGÁNYT HAGYTÁL BELÜL. . .
RÖVID VOLT AZ IDŐ, MIG ISMERHETTELEK,
DE MILLIÓSZOR NAGYOBB VOLT KÖZÖTTÜNK AZ ÖSSZHANG,
MEGÉRTÉS, MEGBECSÜLÉS, ÓRIÁSI SZERETET. . .
HALK LÉPTEK, KÖNNYEK, AMIKOR HOZZÁD MEGYEK. . .
SŰRŰN GYERTYÁT GYÚJTOK NEKED. . .
BÁR ELMENTÉL- DE OLY KINCSET, ÉRTÉKET HAGYTÁL ITT NEKEM,
MELY SZÁMOMRA FELBECSÜLHETETLEN. . .
KÖSZÖNÖM NEKED. . .
TÖBBÉ NEM LESZ ILYEN SZEMÉLY AZ ÉLETEMBEN SOHA,
MERT NYOMODBA,
NEM LÉPHET MÁR SENKI, SOHA!
DRÁGA EGYETLEN BARÁTNŐM!
RÁD EMLÉKEZEM, S SZERETŐ CSALÁDOD MINDEN TAGJA. . .
KIK NEM SZÜNNEK MEG TÉGED SZERETNI, FELEDNI, SOHA!
DRÁGA MÁRTIM ELSŐ ÉVFORDULÓJÁRA IRTA: SZERETETTEL, BARÁTNŐJE, Ibolya
Közelgő karácsony alkalmával sok szeretettel Mártimnak.
Barátnőd, Ibolya
Eltelt 4 év, hiányod ugyanúgy fáj mint 2012. November 1-jén.
Nem gyógyít az idő semmit, múlik az idő, az ember szíve ugyanúgy vérzik!
Szeretettel barátnőd: Ibolya.
Halottaknak napján, gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit, mint ki régen ment el?
Ilyenkor az ember temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit véli megtalálni.
Közben annyin élnek magányosan, távol,
kire nem jut idő, kit a szív nem ápol.
Pedig a halottak a szívünkben élnek.
A hétköznapokba bőven beleférnek.
Mért nincs az élőkért ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja apró mécsesünket.
Aki elment, jól van, csak egy más világon,
s nem tud örvendezni levágott virágon.
Földdé porladt testet látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél, ahelyett, hogy sírnál!
Oly sok a magányos, kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna, ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod - tudod – attól félek.
Megbékélni kéne, s nem visz rá a lélek.
Vársz, amíg késő lesz, mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre, majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja, s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni, s elbúcsúzni tőle…
Aranyosi Ervin: Halottaknak napján
2017. 10. 31.
Saját vers:
Szoboszlai Ibolya.
Mártim Te Drága!
Rövidre sikerült életünk barátsága..
Te elmentél, de itt hagytál egy kedves családot.
Mely életem részévé változott!
Sok a próba, mit élnek az élők..
Te már a mennyből figyeled,
Mennyit is szenvednek ők.
Míg itt voltál, sok volt a derű, a mosoly,
Még ha életed sokszor volt is mélységes POKOL!
Nagyon akartál élni,
De győzött a kórság..
Soha ne hagyja senki, halál legyen a része!
Rossz kapcsolatoknak időben legyen vége!
Itt lehetnél köztünk ma is,
Ha lépni mertél volna..
Le kellett hogy írjam..
6 éve lelkem mélyét ez a sok gondolat nyomja!
Hirtelen mentél el, búcsúzni nem tudtunk.
De minden gondolatodat tudtam. Érzéseidben osztoztam.
Most búcsúzom újra, senki nem feledett el TÉGED!
Hullanak a szerető könnyek, ma is ÉRTED!
Kérem az Istent,
Adjon neked BÉKÉT, NYUGALMAT!
Megérdemled, mert Életedet, nagyon nehezen élted!
Halálunkig szeretünk mind Téged!
![]() | Az oldal szerkesztése |
![]() | Üzenet küldése az oldal létrehozójának |
![]() | Elküldöm egy ismerősömnek |
![]() | Új gyertya gyújtása |
![]() | Gyertyái (2 db) |
![]() | Gyertyái a térképen |