Elhunyt: iboly1950@freemail.hu

Fátyol borul hamvaidra, emlékezek szavaidra! Eszembe jut nevetésed, gyermekkorunk szép emléke! Nagylány voltam, már hét éves, mikor a gólya hozott téged. Vigyáztam rád, etettelek, pelenkáztam, szerettelek. Olvastam neked meséket, sok gyönyörű történetet. Nagyon szerettük egymást, Én lettem a Kismamád! Mindig így hívtál engemet, emlék simítja lelkemet! Most szemünkből könnyünk pereg, sírodon már virághegyek borítják végső nyughelyed. A gyász köpenye ránk borul, szívünk hiányodtól szorul! Szívem felett lebeg lelked, sohase feledlek téged! Forrás: www.poet.hu magyar versek