Nehéz elfogadni, mi a világot jelentette nem rég,
Az mára nem más, mint féltve őrzött emlék.
Hiányodat elviselni nem megy olyan könnyen,
Akárhányszor RÁD gondolok, kicsordul a könnyem.
Most csend van, ujra sötétben állok,
Fénysugarat már csak álmaimban látok.
A jót mi köztünk volt, ne felejtsd el kérlek,
Mert a távolból is nagyon szeretünk mi TÉGED! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !