Öcsémnek

Hogy mögötted az évek száma 
hány örömmel eltelt napból áll, 
szomorú perceket fakulni látod, 
sok boldog pillanat órákból áll. 
Előre tekintesz, bár szíved a múltban, 
visszahúz az egyszerű, tiszta világ, 
merre vezethet a jövő rögös útja 
a kérdés néma válaszodra vár.

Vigyázz! 
A gomba, mi csábít színeivel 
sokszor gyilkos mérgét hirdeti, 
s a legszebb virító virág a réten 
leszakítva életét veszítheti. 
Felismerni csábos csomagolás mit rejt 
csalódás törékeny szíved érheti, 
lelkedbe erőt csöpögtetnek 
gyógyító idő lassú léptei.

Egymáshoz közel, vagy kilométerekre távol, a testvéreket a szívük köti össze, legyenek bárhol.