A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Örökre elhagyva Egyik percben még itt voltál, S most csak az üres szobát találom. Akkor még vidáman szóltál.. Remélem mindez csak álom... De sajnos nem úgy látom! Egy váratlan pillanat és nem vagy, Soha többet nem láthatlak Téged, S hiába tudom, hogy szíved el nem hagy Akkor is sóvárgok érted! Szeretlek örökké, értsd meg! Miért kellett a csillagokhoz szállnod?! Miért nem maradtál tovább velem?! Miért kellett porrá válnod?! Miért engedted el a kezem?! Állandóan érted könnyezem! Kisírt szemmel ülök pihenődnél, Még most sem hiszem el, hogy vége, Hogy megjelensz a Teremtőnél, Hogy nem lehetsz többé életem része!
Első gyertya meggyújtva: 2016. 11. 01. Gyújtotta: Mihályi Ilona