Egy okos életvidám lány volt. Mindig szerette a dolgokat máshonnan megközelíteni, ezért volt ő különleges. . .

" Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, örökké élni fogsz mint a csillagok"   Ő volt a legjobb ember a világon aki szerette a családját, a barátait, a munkáját és mindig vigyázzott rám! Sosem felejtelek el Karcsi nyugodj békében!

"Elment lehunyta szemét örökre, keze között nem szól többé muzsika, nem halljuk hangját többé soha. . . "  

Nagyon hiányzol barátom! Soha nem felejtünk!

Szeretö Édesanya és Nagymama.

" Köszönöm neked, Uram, hogy Ő a miénk  volt, és az is marad,  mert aki él szerettei szívében, az nem hal meg, csak távol van. . . . . "     ( Augustinus )     Drága Anya !     Nagyon hiányzol Mindenkinek !     A  Lányaidnak, Ibolyának és Andreának,   az unokáknak, Lilinek és  Daninak,   és nagyon hiányzol Ocsinak is.   Úgy mentél el, hogy nem tudtunk elköszönni Tőled !  Még mindig nagyon fáj,   és sohasem felejtünk el.   

Ne jöjj el sírva síromig, nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom, gyémánt vagyok fénylő havon. Érő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén. Síromnál sírva meg ne állj; nem vagyok ott, nincs is halál. Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Hercegnő volt és angyalként él tovább!

 Hàt te is elmentèl. . . . . el. . . Te voltàl az az ember akihez mindenki bàtran fordulhatott segitsègèrt. . . segitettèl. . . . Ès most tèged hagytak cserben az istenek. . . . nem segitettek. . . :(. . . nincs ez jol. . Hiszem tudom, hogy egyszer valamikor ujra beszèlùnk, ès kinevetjùk ezt a torz mocskos vilàgot. . . . :( :(

Az Oktatási Centrum volt tanulója, egyik legjobb focistája...

" Az én drága Édesapám már őrangyalként mosolyog rám. Hófehér lelke, nap ragyogása. A türelem megbocsátás, szeretet forrása. Mindenkin segített, akin csak tudott, szívéből jött jóság, ima biztonsággal hatott. HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM, hogy gyermeked lehettem, aranyló fényben őrizlek szívemben. "

Te a jóságodat két marokkal szórtad, önzetlenül adtál jónak és rossznak. Mindig egy célod volt, a családért élni, Ezt a halál tudta csak széttépni.    Úgy mentél el, ahogy éltél, csendesen és szerényen. Drága lelked nyugodjék békében! " Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad, Nincs felettünk hatalma a sírnak. Örök az arcod, nem száll el a szavad, Minden mosolyod a lelkemben marad! "