1974. aug. 20- án született nyitotthátgerinccel, másnap megműtőtték, mozgássérült lett, iskoláját Villányi úti Pető intézetben végezte. Május 1- úton trafószerelő lett, utána Marcibányi uton lett bőrdiszműves. Később Baross Gábor Telepen lelt otthonra.  

 "" "Egy szál gyertya, mely lassan végig ég,   Egy élet, mely percek alatt véget ért. " ""     "" A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el, a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel. Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet, elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . . Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad,  mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet. . . "" "   (Bódi László (Cipő)   " "" "Ott vagy most már ahol, senki se lát,   Ott vagy most már , ahol semmi se fáj.   Ott vagy ahol már nincsenek kérdések,    Ami utánad maradt szín tiszta érzések.  " "" "Van itt egy fénykép, amelyről most is ugyanúgy mosolyogsz rám, mint azelőtt . . . vagy mégsem?  Néma a mosolyod is, hiába kergetőznek játékos árnyak az arcodon, nem szólsz már, csak mosolyogsz némán rám. Soha többé nem szólsz már semmit. . Lélegzetemet visszafojtva nézem a fényképedet, lesem az arcod, a szemed, a szád, belesajdul a szívem az érzésbe, annyira fáj, hogy már mindig csak egy képről mosolyogsz rám! Halkan beszélek hozzád, aztán egyre hangosabban kérdezek, de nem jön a válasz, hát válaszolok én! Mit tehetnék mást? Válaszolok helyetted is, magamnak .....   "Ha el is mentem, itt leszek veletek, Leszek lelketekben aranykeret. Mindig itt leszek titkon, észrevétlen, Ha el is mentem, itt marad a léptem, Végigkopog az édes otthonon..."

Fiatal, aranyos fiú volt, aki tele volt életkedvvel, és tele álmokkal! ! !

Kis Édes Pindurka. . :((((   Drága pici unokám! ! !   Szivünkben örökké élsz :(   Óh istenem miért is születtem Ha ily hamar lefolyt az életem Nekem nem fáj többé a földi szenvedés Ez volt felettem az isteni végzés Legdrágább kincsetek itt van eltemetve Ugye jó szüleim nem leszek felejtve Hozzatok virágot fiatok sírjára Szülői jóságtok az isten megáldja Szeretett testvérem neked is kívánok Hosszú életet és sok boldogságot Búcsút köszönetet mondok mindenkinek Akik életemben szerettetek engemet Isten már veletek, én a mennybe zengem Dicsértessék Jézus mindörökké.      

Tragikus hirtelenséggel mentél el közülünk ! Sajnos még elbúcsúzni sem tudtunk egymástól ! De legbelül örökké élni fogsz ! Nyugodj békében Attila ! Igazi Partyarc és nagyon jó barát voltál ! :(   "Megállt egy szív, mely élni vágyott, pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott. Nélküled üres és szomorú a házunk, és nem hisszük el, hogy már Téged hiába várunk. Csak az évek múlnak, feledni nem lehet, hogy fiatalon tört ketté az életed. Temető csendje ad Neked nyugalmat,   szívünk bánata örökre megmarad. Vidám arcod nem látjuk többé, de DRÁGA EMLÉKED szívünkben él örökké. "

Aranyos,életrev aló,barátságos és írtó segítőkész ember volt! Nagyon szerette a családját és a gyerekeket is nem véletlen volt tanárnő! „… Ez a gyertya most érted égjen, Ki fent laksz már a magas égben. Ki vigyázol rám onnan fentről, S lelkemhez szólsz a végtelenből. Ez a gyertya most érted égjen, Ki életed áldoztad értem, Ki meghaltál a szeretet oltárán, Pedig még oly fiatal voltál!...̶ 1; Nem tudom, mit mondjak... Itthagyott. Helyettünk más helyet választott. Bizonytalan kép felé futott... Elhagyta ezt a világot. Nem õ akarta, a sorsd hozta így. S kûzdve a vak világot, Vesztve hagyott itt. Õ volt, aki. Volt, és ez a lényeg. Nincs, ... és nem is lesz még egy. Ember volt..., szív és lélek, Egy és más, az és mégsem. Gondolt jót, rosszat..., Szépet. Akarta a világmindensége t. Csak egy részét, a saját egét... abba tette mindenét. Gondolt rá õ is... Meg a többi. Szívet pár sorba önti. S mi is így teszünk mostan. Pár sorba búcsúzunk a múltban. „Sírva jöttél világra, s körülötted mindenki mosolygott, Úgy menj el, hogy mosolyogj és körülötted mindenki sírjon.” Addig vagy boldog, míg van aki szeret, aki a bajban megfogja kezed, s, hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor érzed ha nincs már veled!"

Gabika! Mindenki így ismerte. Egy boldog, életvidám mindig mosolygós kisgyermek volt. A hobbija a számítógép és az x- box volt.   Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni, Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett. Így búcsú nélkül szívetekben továbbélhetek.

"Pihen a két kéz, mely értünk dolgozott.   Számunkra Te sosem leszel halott,   Örökké élni fogsz, mint a csillagok! "   Életvidám, kedves  és különleges volt, aki mindent megtett a családjáért. Élete során bebizonyította mennyire küzdő típus volt, sokáig küzdött korunk gyógyíthatatlan betegségével. Közösen mindent megtettünk a gyógyulás reményében, együtt hittünk a csodában.   De sajnos a végső küzdelemben vereséget szenvedtünk és emiatt örökkre elveszítettük azt a személyt, aki volt  a mindenünk. Örökké szeretni fogunk, nyugodj békében! (a szeretett családod)    " Ne búsuljatok, nekem már nem fáj semmi! Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni. Szívetek egy darabja vagyok, amit nem lehet pótolni. "         http://www. youtube. com/watch? v=mu2ou5J94rE       Édesanyám, áldjon meg az Isten, mert te voltál a legdrágább kincsem. Betegséged elragadott, a szívemből kivett egy darabot. Őrzöm mosolyod, hangod, szemed fényét, a jó Istentől Neked csak békét kérnék. Lelkemben a helyed mindig megmarad, szeretetem, hálám kísérni fog majd. Mikor hiányodat érzem, felnézek az égre, a csillagokra és a napfényre, hallgatom a madarak énekét, melyek elhozzák nekem Édesanyám üzenetét. Tudom, odaátról is figyelni fogsz, vigyázol rám, mint amikor megszülettem Neked, és eltávoztál. Köszönet és hála Neked, mert felneveltél, mikor beteg voltam, mellettem ültél. Ha fájt a szívem, vigasztaltál, könnyeiddel beborítottál. Csendesen kísérted lépteimet, mindig vigyáztad életemet. Most, hogy elvitted lelkem egy darabját, mindennap elmondok érted egy imát.         _    _                                                 

„Értünk többé nem aggódsz,  nem fáradsz, és nem dolgozol.  Örök álom zárja le szemed,  megpihenni tér két dolgos kezed.  Drága jó szívét, dolgos két kezét áldd meg Atyám,  s megköszönjük, hogy Ő lehetett az Édesapánk.  Emléked él, s így velünk maradsz örökké.” 

PAKSI ANDRÁSNÉ leánya és HORVÁTH GIZELLA KATA  unokája A Te Szíved Vérzett, a Mienk Fáj. Fájdalmunk meg szűnik , ha idejön el megpihenni hozzád. Olyan Csend van így nélküled. Hogy szinte, hallani amit még utoljára akartál mondani. Váratlanul ért a halálod, Búcsú nélkül mentél el. , Aludd szépen álmod, Soha nem feledünk el, mert az élet Bármien motoha, szeretni megtanit DE FELEDNI SOHA! ! ! ! Nagyon Szeretünk Nagyon Hiányzol, De nyugodj békében Drága Anyuka és Mamikám! ! ! !

 "Viszontlátásra - mondom és megyek, Robognak vonatok és életek, S bennem legbelül valami remeg, Mert nem tudom, sohasem tudhatom, Szoríthatom- e azt a kezet, amit elengedek.   Viszontlátásra - mondom mégis, mégis. Viszontlátásra holnap, Ha nem holnap, hát holnapután, vagy, ha akkor sem, hát azután, vagy ha nem, hát ezer év múlva.   Viszontlátásra a földnek porában, Viszontlátásra az égi sugárban, Viszontlátásra a Holdnak udvarán, Vagy a Tejút valamely csillagán. "

A virág elhervad rövid pár nap alatt, De az emléked szívünkben örökre megmarad. Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz,mint a csillagok. Nélküled már semmi sem olyan mint régen, Fájó könnycsepp lettél minannyiunk szemében. Feledni Téged sohanem lehet, Csak meg kell taniulni élni Nélküled. Szeretünk és soha nem feledünk. Hiányzol nagyon,nagyon nekünk:Anci,Mami,Pöntyi a testvéreid.

DRAGA ÉDESANYÁMAT 2016 03 31 13 ÓRAKKOR KISÉRJÜK EL  BUCSUZUNK TÖLE