Köszönöm, hogy éltem.
A füveket, madarakat,
a folyókat, tengereket,
testvér- embereket és testvér- könyveket,
a templomokat és menedékhelyeket.
Köszönöm a Helyet és az Időt.
Köszönöm, hogy engedtél vétkezni ellened,
próbaidőre bocsátottál, s látod,
a nevedben énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is – az életemet.
Köszönöm anyámat, apámat,
feleségemet, gyermekeimet,
barátaimat, ellenségeimet,
köszönöm, hogy most is Veled lehetek.
Látod, Neked énekelek.
Köszönöm, bárhogyan is – az életemet.
- - - - Irta: Szentmihályi Szabó Péter - - - - ""
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Születésnapi köszöntő emlékezés, a szívből jövő
K ö n y ö r g é s
" Január 8. - án lenne Szentmihályi Szabó Péter 70 éves. Emlékmisét mondunk a Szervita téri SztAnna templomban, 1/4 6- kor. Ide írom egyik gyönyörű versét:
Könyörgés. . .
Uram, ne szólíts engem túl korán
Rengeteg dolgom lenne itt,
Még szinte semmit nem tehettem abból
ami majd megítéltetik.
Ha most magadhoz hívnál
tudd, semmit sem fejeztem be,
a könyveim mind elporladnak,
elvész a munkám lényege.
Tudom, csupán porszem vagyok,
fűszál, mely út szélén kinőtt,
legyen meg a te akaratod,
de kérlek, Uram, adj még időt! "
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~