Született: 1947. 07. 28.

Elhunyt: 1983. 03. 21. Rábaszentmiklós

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél,
Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél,
Szívünkben itt él emléked örökre,
Ha látni akarunk, felnézünk az égre.


Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban,
De ha már abban nem, legalább a csodában.
Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél,
Nem haltál meg, csak álmodni mentél.


A KÉP HALLGAT, AZ EMLÉK MESÉL,
EMLÉK NÉLKÜL E KÉP SEMMIT SEM ÉR.
HA EZ A KÉP GYŰRÖTT LESZ ÉS KOPOTT,
AKKOR SE FELEJTSD EL, HOGY VOLTAM,
S TALÁN VAGYOK...!

"...
Én azért most is, itt vagyok veletek!
Lélekben, egy másik dimenzióban.
Januárban, esőben, hóban, fagyban.
Nem látom síró szemeitek, hulló könnyeitek.
Higgyétek el nekem sem könnyebb!
Nem láthatom csillogó szemetek,
Mint mikor még itt voltam veletek.
Nem érezhetem kezetek melegét,
Mint beteg ágyamnál, mikor még,
Foghattuk egymás kezét. - Nehéz.
Nehéz a kezem - leteszem.
Nehéz a szemem - lecsukom.
Megyek az úton, de ne sirassatok.
Földi életemből csak ennyi jutott.
Isten, minden embernek kimérte,
Kinek hol a kezdete, és hol a vége..."


SZERETETBŐL EMLÉKEZEM RÁD,DRÁGA ÉDESANYÁM!!!