" Nem akkor hal meg az ember mikor lehunyja szemét.
Hanem mikor elveszti igaz szerelmét"

" Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón,
szorosan átöleltem volna, hogy ne hagyjon itt.
Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog én rám,
visszamosolyogtam volna rá én is csendesen és némán.
Ha tudtam volna, hogy utoljára hallom a hangját,
figyeltem volna Rá, hogy halljam, ha érzem a hiányát.
Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent,
még ha tudom is, hogy hiába, megtettem volna mindent.
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma,
vigyáztam volna, hogy nyugodtan még tovább álmodja.
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja,
higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna"

Gyújtok egy gyertyát és gondolok rád,

Bárcsak itt lennél, bárcsak tudnád. . .

Olvad a viasz, a kanóc leég,

Lelkemben bánat s a szívem sötét.

A kezed már sohasem foghatom.

A szemeidbe már sohasem nézhetek. . .

De senki sem veheti el az emlékeket.


EGY KÖNNYCSEPP CSORDUL VÉGIG AZ ARCUNKON . . .
AZÉRT VAN  MERT SZERETTÜNK ÉS HIÁNYZOL NAGYON ! ! ! ! !