Elment egy fiú
Elment egy fiú, csendben távozott.
Itt hagyott mindent mi addig fontos volt.
Szülőt és testvért, barátnőt, rokont.
Fájdalmat, bánatot, mindent itt hagyott.
Elsétált Siófokon, szerdán a vasútra,
Fiatal életét a vonat elé dobta.
Mit gondolt mért tette
Csak a jó Isten tudja.
Elhagyta a várost, ahol született,
Elhagyta szüleit, kit szívből szeretett.
Mi indokolta tettét, örök rejtély marad.
E fiatal fiúért a szív is megszakad.
A távolból majd gondolok rád,
Szerető fiad, ki nincs többé már.
Ne hullasd könnyedet értem anyám
A szíved mélyén mindig megtalálsz. ,
Talán e szavak jutottak eszébe,
Miközben ballagott végzete elébe.
Egy pillanat volt csupán, de nem volt ott senki
Megfogni a kezét, ne hagyja elmenni.
Elment hát a fiú örökre,
emléke itt él mindig a szívünkben.
Szeretettel fogunk gondolni rád.
Nyugodj békében drága Zolikánk.