Született:
1979. 03. 21.
Elhunyt:
2010. 10. 17.
Életvidám, szeretni való ember volt.
Nagyon nagy kincs, melyet elvesztettünk!
Szivünkben tovább élsz! ! !
Balázs Szabolcsné: Mikor bennünket örökre itt hagyott,
Arca akkor is csillagként ragyogott!
Percekig egy voltam vele
Még hittem, hogy rajtam múlik az élete!
Próbáltam mindent mi tőlem tellett,
De addigra Ő már végleg elment!
Elment Ő kit annyira szerettem!
Szerettem? Szeretem!
Szeretem, mert soha el nem feledem!
Nem feledem, mert bennem él,
Az emléke és a fájdalom, hogy Ő már nem él!
Ezen a napon ma minden más
Újra mélyen megérint a gyász
Nincs már velünk együtt
Kit ismertünk és szerettünk
Ma lélekben újra együtt lehetünk.
Eszembe jutnak az együtt töltött napok
Fülembe újra megcsendüllt a hangod
Szinte látom minden mozdulatod
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod.
Gyertyákat gyújtúnk és mécseseket
Ezek a fények világítsanak neked
Örök világosságban, békességben nyugodj
Soha el nem felejtünk biztosan tudod!
Nagyon szeretünk: szerető feleséged és kicsi lányod Kármen
Első gyertya meggyújtva: 2010. 10. 17.