Apu, hogyha hallasz, látod könnyes szemem,
gyere vissza kérlek, fogd meg mindkét kezem!
Nem hallom a hangod, nem vársz, hogyha megyek,
előttem csak akadályok, dönthetetlen hegyek.
Kellene, hogy megmondanád, hol találom a helyem,
hogy gondoktól már többé ne fájjon a fejem.
Fáj nagyon, hogy nem vagy, a csönd is más volt veled, 
hidd el, hogyha látsz most, szívem sosem feled!
Ha le tudsz jönni hozzám, néha tedd meg kérlek!
Jobb ott neked tudom, csak egy -egy álmot kérek,
s értelmet nyer napom, ha láthatnálak téged.
Apu, hogyha hallasz és látod, hogy kereslek,
tedd szebbé az álmom és tudd, hogy SZERETLEK!