Született: 1922. 01. 23. .

Elhunyt: 2006. 06. 12. Pécs

Papa. Mi csak így emlegettük.
Igazi úriember volt. Kislány voltam, de be nem jött volna előttem az ajtón, mert a "hölgyeket" előre illik engedni. És ugyanezért a világért sem engedte, hogy a bal oldalán menjek...
Mindig udvarias volt, nem hangoskodott. Két kedvenc "káromkodása" a "Kassza meg a pénztáros!" és az "A lapát-kaszát!" volt.
Sokoldalú volt. Eredetileg pék. De minden évben házat épített, még 76 évesen is. Betonból öntötte a téglákat, fűrészelte kora reggel a deszkát a visító fűrészgéppel. Mindent megoldott, amit kértünk tőle... "gunyeszt", farepülőket, elvágott demizsonból hajót, rossz biciklikerékből óriáskereket a babáknak... Az egyik lábavesztett babámnak még falába is lett. De Pinokkió is elkészült. 
Ameddig kicsi voltam, a benzintankon ültem a Pannóniáján... Később már mögötte - volt kis sisakom is.
Szedte a barackot, meggyet, cseresznyét...
Munka és fürdés közben mindig énekelt. 
Mindenről lehetett vele beszélgetni... És mindenre volt valami megoldási ötlete.