A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát. Megértettem További információk
Gyertyaláng.hu a Facebook-on
 
Belépés
E-mail címed:

Jelszavad:



Regisztráció
Elfelejtett jelszó


Jelenleg 848 látogató és 36 gyertyagyújtó van itt,
akik 54 személyért átlagosan 37 gyertyát gyújtanak percenként.




Visszajelzés


Az oldal ajánlása

Akikért ég
Keresés
Keresés névre, töredékre:
Született:
Elhunyt:

Akiért ég:
aki
Rendezés:
 

Ha a keresett személy még nincs az oldalon, vagy új személyként szeretnéd felvinni az oldara, kattints az alábbi gombra!

  Új személy felvitele  


Nézet váltás: Kiskép nézet Lista nézet
128412 találat
 
Előző oldal
9. oldal (8026)
Következő oldal
1 ... 4 5 6 7 8 [9] 10 11 12 13 14 ... 8026
Karesz és Árpi (Szentesi Károly és Pekár Árpád)
Gyertyaláng érték: 7670 Jelenleg 1290 gyertya ég, az eddig gyújtott 306124 gyertyából.
Az első gyertya: 2017. 05. 20. Gyújtotta: Szeretteid.
Pekár Árpád    1955.08.16 Szendrö   - 2009.01.18   Miskolc " Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok.  Hisz Napként az égen nektek ragyogok.  Ha szép idő van és kék az ég,  Jusson eszetekbe sok szép emlék!  Ha rám gondoltok soha ne sírjatok!  Inkább a szép dolgokon kacagjatok!  Ha telihold van, az értetek ragyog.   S azt jelenti, hogy boldog vagyok.  Ha hullócsillag száll az éjféli égen,  Akkor mondjatok egy imát értem!  Én is imát mondok majd értetek,  Hogy boldog lehessen a szívetek.  Ha rám gondoltok soha ne sírjatok!  Hiszen szívetekben jó helyen vagyok. "   
Éva Mama (Vadas Istvánné)
Gyertyaláng érték: 7429 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 352 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 01. 05. Gyújtotta: Évi.
„Élet, Élet, te nagy tanító, Porosak, sárgák a padok, Mire minden titkodat megtanultam, Úgyis tudom, hogy meghalok. Mert soká tart, míg megtanuljuk A sírás és az öröm dalát, Soká tart, míg kijárjuk szépen Az ezerosztályos életiskolát. Soká tart, míg rájövünk, magunktól A szelídség, több, mint az erő, Az alázat a legszebb virág, S a tisztaság, a legszentebb tető!" Vadas Istvánné Született: Sereg Éva Mária - Éva mama - 1938. november 9-én született Pestszenterzsébeten. Szerettei a következő gondolatokkal emlékeznek meg róla: „Már élete kezdeti pillanatai is mutatták azt a fáradhatatlan küzdést és élni akarást, mely végig kísérte egész életét. Kisbaba korában örökbe fogadták és nevelőszülők mellett nevelkedett fel. Nevelőanyja Németh Etelka, nevelőapja pedig Dobos Lajos, aki nyelvészként egyben cipész is volt. A nagypolgári családi életet a 2. világháború zúzta szét. Nevelőapját – miután a háborúból sebesülten hazatért - a nyilasok rátalálva kivégezték. A golyó ütötte fényképet nagyon sokáig őrizte és mély fájdalom volt Éva számára, amikor az elveszett. A háború után nevelőanyja a Gundel étterem egyik kiváló szakácsaként dolgozott, így Éva, iskola után rendszeresen járt oda ebédelni, illetve hozta haza onnan nevelőanyukája a vacsorát. Meghatározó szerepet töltött be életében a dal, a zene. Ez a zene iránti szeretet vitte tovább azon az úton, mely lehetővé tette számára, hogy rengeteget énekeljen a Mátyás templomban, a domonkos rendi Rózsafűzér királynéja templomban, majd pedig, hogy később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára felvételt nyerjen, s annak opera tanszakán végzettséget szerezzen. Vizsga darabja: Mozart: Varázsfuvola – Az Éj királynőjének áriája volt. Később gyermekeinek is igyekezett átadni ezt a szenvedélyt, így maradhattak fenn régi magnó-szalagokon olyan hangfelvételek, melyeken gyermekei énekelnek, szavalnak, verselnek. Az opera és operett darabok nagy ismerőjeként - azonban - a zene mellett a könyvek, a szépirodalom és a versek nagy rajongója is volt. Egyik nagy kedvenc szerzője François Villon, kinek balladáit, verseit bármikor kívülről tudta szavalni. Amikor Faludy György fordításában megkapta kölcsönbe Villon összes verseit, fogta, és a verseket gyöngybetűkkel átmásolta egy kockás füzetbe – melyet aztán nagyon sokáig megőrzött. De, persze e mellett bármikor szavalt Petőfit, Aranyt, vagy Adyt… hogy csak néhány klasszikust idézzünk a megannyi neves írótól, költőtől, melyek a könyvespolcain sorakoztak. Igen mély behatást gyakorolt rá, amikor Nevelőanyja 1971. augusztus 21-én elhunyt. Ebből is látszik, hogy noha vérségi kapcsolat nem fűzte őket egymáshoz, kettejük kapcsolata mégis olyan lelki kötődésen alapult, mely mindkettőjük életét többé tehette. Munkáit tekintve egyfajta reneszánsz emberként működött: évekig volt gondnok az Óbudai Raktár utcában, míg mellette a Filmgyárnak vitte be rendszeresen a maga gépelte szinkron szövegeket. De dolgozott kisipari vállalkozóként, majd sokáig szerkesztőségi titkárként a magyar Parlament törvény szerkesztőségi osztályán, ahol törvényi rendeleteket lektorált. Nyugdíjazása után sem hagyta abba a munkát. Hamar megtanulta a szabás-varrást, amiből aztán a családot tartotta fenn. Érdre költözve egy darabig kisbaba rugdalózókat varrt egy bababolt számára, majd 2000. január 1-vel megnyitotta Érden a Családi Napközit. Érden ekkor ez volt a 2. ilyen családi intézmény, főként bölcsődés korú gyermekek számára. Az ezt követő csaknem 18 éven át nagyon szeretett a gyerekekkel lenni. Élete utolsó meghatározó pillanatáig is dolgozott, mikoris stroke következtében 2018. december 03-a délutánján mentő vitte be kórházba...” 2018. december 5-én pedig, e földi életének 81. megkezdett esztendejében, Éva mama számára feltárult az égi Fényes Kapu, hogy belépve rajta letegye e földi lét terheit, és ismét találkozhasson már korábban előre ment szeretteivel, de mindenekelőtt... a feltétel nélküli,... földi, emberi szavakba nem foglalható,... végtelen,... Személyes Szeretettel. Legyen vég nélkül boldog új, csodálatos életében! Akiktől Éva mama - az újra találkozás derűs pillanatáig - most megújult szeretettel búcsúzik: Szerető családtagjai; rokonai; családi barátok, ismerősök; jelenlévők és távollévők, mindenki, aki tisztelettel, de főként szeretettel gondol rá.  
Joci (Szunyogh József)
Gyertyaláng érték: 7333 Jelenleg 53 gyertya ég, az eddig gyújtott 199437 gyertyából.
Az első gyertya: 2015. 11. 02. Gyújtotta: Szunyoghné Gyenge Adrienne.
 Szunyogh József. 1981. decembet 25. 2015. október 23.   / 2015. októbet 24. hivalalos / Csoda volt számunkra, szüleid és testvéred számára, hogy megszülettél, csodás volt a születésed napja, december 25. Veled örültünk boldog gyermekkorodnak, a meleg családikörben  töltött idődnek, mozgalmas kamaszkorodnak, amikor barátok hada vett körül, szorgalmas, kitartó, tevékeny, sikeres munkával telt fiatal felnőtt életednek, amiben együtt dolgoztunk. A még sok várható szépséggel teli, nagy reményeket ígérő jövőt vette el tőled a kegyetlen, kíméletlen sors, nagyon fiatalon, 33 évesen, minden előzmény nélkül. Nem kaptad meg azt a lehetőséget az élettől, hogy családot alapíts, pedig erre készültél és az ő szerető körükben teljenek az éveid. Nem szólsz többé: anyu, apu, nem hívjátok többé a testvéreddel egymást: gyere komám...,mint kisgyermekkorotoktól kezdve rengetegszer. Nélküled nem kerek a világ, hiányod nem pótolja senki. "Kelj fiam, Kelj föl szerelmem, szép kis gyermekem!" / Vörösmarty Mihály/ "De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék" /Ernest Hemingway/ S mégis van olyan erő, amely legyőzheti! "Gyönyörű, de elenyésző virág az élet, Mégis örök nyomot hagy, ha szeretettel éled." " És ámulok, hogy elmúlok" /József Attila töredék/ “Nekem nem a valóság kell. Varázslatot akarok! Igen, varázslatot." /Tennessee Williams/ "A fájdalmas emlékek nem tapintatosan térnek vissza - berúgják az ajtót, és elárasztják az elmét." "Vannak tragédiák, amelyekre felkészülhet az ember (...), de előfordulnak hirtelenek is, amelyek egyik pillanatról a másikra változtatnak meg mindent. Ahogy az én életemet is. Volt a tragédia előtti - és van ez a mostani. A kettőnek fájdalmasan kevés köze van egymáshoz." /Harlan Coben/ Drága Jocikánk! A hét minden napjára jut egy emlék a tragédiádról. Vasárnaptól szombatig. Minden hónap 18. napjától 23-ig. Keserves és egyre keservesebb emlékek, reménnyel, reménykedéssel párosulva. 2015. október 23-án veszítettél el mindent, veszítettünk el Téged! Nem hittük, hogy könnyebb lesz valaha is, de egyre nehezebb Nélküled! Az életed szép napjaira próbálunk gondolni, s ez is milyen szomorú, milyen fájdalmas! Drága Fiunk! Nem tudjuk hogyan éltük túl az elmúlt hónapok perceit, óráit, talán a várakozás, hogy ez a tragédia nem igaz, nem történhetett meg, s egyszer csak újra belépsz az ajtón... Mindez csak egy rossz álom és ha felébredünk véget ér. "Ha álom ez élet: mért nem jön az óra, Mely fölébresszen egy boldogabb valóra?" /Arany János/  NAGYON SZERETÜNK! HIÁNYZOL! „Mekkora üresség, ha távol van az a lény, aki egymaga betölti az egész világot! Ó, mennyire igaz, hogy, akit szeretünk, megistenül! Nem volna csoda, ha Isten féltékeny volna rá, ha nem volna bizonyos, hogy a mindenek atyja a világot a lélekért, a lelket pedig a szeretetért alkotta meg.” / Victor Hugo / Jocikánk 22 hónapja, hogy olyan "gonosz folyóba" sodort a kegyetlen sors amiben a szörnyű áradat csak egyre rosszabb és rosszabb partszakaszokat jelölt ki számodra, s nem volt megállás, nem lett kiút ... A valóéletben nincsenek csodák! "Bár visszaforgathatnám az időt, vagy varázsló lehetnék. Mindenkinek adnék egyetlen percet. Egyetlen percet, hogy mindaz az érzés, szeretet és fájdalom, melyet gyászoló szívetek érez, most testet ölthessen. Egyetlen perc, hogy könnyes, zokogó ölelésetek, karjaitok melege végre ne álmot öleljen, hanem Őt, aki nélkül már minden értelmetlen. Egyetlen perc értelmet adnék az értelmetlen világban, hogy érezzétek azt az áldást, amely rég elveszett. Hiszen tudjuk jól, az idő nem gyógyítja a sebeket, csupán megtanít a fájdalommal élni." (Theodorovits Andrea) Minden napunk nagyon szomorú... 2015. október 18-án lett rosszul a gyermekünk, hajnaltól késő estig 6 napon keresztül ültünk, álltunk a kórházi ágya mellett, fogtuk a kezét, simogattuk , törölgettük a homlokát és bíztunk, hittünk a gyógyulásban. Vártuk, azt mondják, minden rendben, meggyógyult, mehetünk együtt haza. S október 21-én álomba merült, melyből már nem volt ébredés, s október 23- án jött az örök álom... Soha többé nem jöhet haza, hiába várjuk. Nem tudjuk elhinni, elfogadni még most sem, hogy mindez igaz, mindez valóban megtörtént és pár nap múlva már 22 hónapja, hogy hiába várjuk, hogy belépjen az ajtón, megcsörrenjen a telefon... Mindörökké a legkedvesebb gyermek, testvér és " Onkika " ! Az életben nagyon sok lépés van. Lehet, hogy úgy tűnik az első lépések nehezek, de sokkal nehezebbek az utolsó lépések! Akit szeretnek, tisztelnek, nem marad egyedül élete kis és nagy lépéseiben. Melletted mindig sokan álltak, kísértek utadon. S veled voltunk mi is mindig, melletted álltunk, fogtuk a kezedet, amikor az első lépéseidet megtetted, s ugyanígy melletted álltunk és fogtuk a kezedet az utolsó lépéseidnél is, aminek már soha többé nem lesz folytatása! Kimondhatatlanul hiányzol! Apu, anyu, Mici Mindörökké a legkedvesebb gyermek, testvér és " Onkika " ! Az életben nagyon sok lépés van. Lehet, hogy úgy tűnik az első lépések nehezek, de sokkal nehezebbek az utolsó lépések! Akit szeretnek, tisztelnek, nem marad egyedül élete kis és nagy lépéseiben. Melletted mindig sokan álltak, kísértek utadon. S veled voltunk mi is mindig, melletted álltunk, fogtuk a kezedet, amikor az első lépéseidet megtetted, s ugyanígy melletted álltunk és fogtuk a kezedet az utolsó lépéseidnél is, aminek már soha többé nem lesz folytatása! Kimondhatatlanul hiányzol! Apu, Anyu, Mici " Van az emlék . Valaki itt hagyta őket. Valaki, aki elment. De hagyott valamit. Sok emléket. Sokszor felidézhetetlen, már csak foszlányokban, érzésekben, félelmekben, fájdalmakban, apró örömökben, pillanatokban élő emléket. Amelyek itt vannak egy darabka hangban, néhány képben, teleírt füzetekben, néhány hátrahagyott ecsetben, ecsetvonásban. És benned. Mert nem csak emléket hagyott. Annál sokkal többet. A valóságot. Az életet. Az emléket, amely tovább él. Nem szavakban, nem gondolatokban, nem tettekben, és nem tárgyakban. Hanem magában az életben. Egy másik életben. Ami az övé is. Így válik az emlék jelenné, jövővé. Lehet ennél többet hagyni? " (Csitáry- Hock Tamás)   "Ha valaki a jóságnak és szeretetnek egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta e világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme." (Delp, P. Alfred) „Kilyukadt a világ. Ott, ahol eddig Ő volt, immár semmi nincs. Az emlékezet, a remény, a tudás, a szeretet páratlan tárháza semmisült meg vele. Csak űr maradt utána. …Üres helyét senki nem töltheti be. Nincs még valaki, aki pontosan azt látná, amit Ő látott, aki pontosan azt tudná, amit Ő tudott… azt szeretné, amit Ő szeretett. Egy embert, egy pótolhatatlan embert ragadott el az örök álom. Soha senki nem fogja pontosan úgy érzékelni a világot, ahogy Ő érzékelte. Üresebb lett a világ. Elment belőle a Fiam! Helyén soha be nem tölthető üresség tátong.” /Nicholas Wolterstorff/ NAGYON SZERETÜNK!!! NAGYON HIÁNYZOL!!! "Ha lelkem fájt, vagy álmom volt túl nehéz Vagy vihar várt és árnyék gyűlt körém Te eljöttél, s a súlyból csak egy szárny lett Ez a győzelem így nem csupán enyém" Ez mindig így volt... „Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.” / Victor Hugo / Ezt éljük át nap, mint nap! A pótolhatatlan ember kétségbeejtő hiányát! NAGYON SZERETÜNK! NAGYON HIÁNYZOL! "Ha álom ez élet: mért nem jön az óra, Mely fölébresszen egy boldogabb valóra?" /Arany János/ „Mekkora üresség, ha távol van az a lény, aki egymaga betölti az egész világot! Ó, mennyire igaz, hogy, akit szeretünk, megistenül! Nem volna csoda, ha Isten féltékeny volna rá, ha nem volna bizonyos, hogy a mindenek atyja a világot a lélekért, a lelket pedig a szeretetért alkotta meg.” / Victor Hugo /   "Legédesebb percünkbe is vegyül egy cseppje a kimondhatatlan fájdalomnak." /Madách Imre/ “Azt mondják, hogy a legnehezebb dolog, amikor az ember elveszti a szüleit. De én ezt megcáfolom. A legszörnyűbb az, ha a gyerekedet kell elteme tned. Azt az embert, akit láttál megszületni, fejlődni, megtanítottad járni, beszélni. És szeretted, feltétel nélkül. Ez a világon a legnehezebb dolog, amit ki kell bírni. Most arra kérek mindenkit, hogy álljunk meg egy pillanatra, és köszönjük meg gyerekeinknek, hogy vannak nekünk, és a gyerekek is köszönjék meg a szüleiknek, hogy léteznek. Az élet ugyanis túl rövid… Töltsünk időt egymással, gyerekek a szüleikkel, szülők a gyerekekkel. Mert az élet kiszámíthatatlan, és bármikor történhet valakivel bármi. A fiam halála megtanított arra, hogy úgy kell élnem, mintha az az utolsó napom lenne ezen a világon. Mindennap mondjuk el szeretteinknek, hogy mennyire fontosak számunkra. Ennél fontosabb dolog nem létezhet!” /John Travolta /   2016. február 01. Az idő csak számunkra állt meg... Nyílnak a hóvirágok a kertben, minden megy tovább, mintha nem történt volna semmi... S eljött 2017. február 01., most pedig 2018. február 01. ....   Nélküled...  Elviselhetetlen... !!! "Egyetlen voltál e világon s múlhatatlanul örök." " ... itt voltál s nem tűnhetsz el többé a szívünkből és a szemünkből." /Kassák Lajos/   "Komor az élet az olyan házban, mely üresnek látszik, mert örökre eltűnt belőle valaki, akit annyira megszoktunk, és ha kezünkbe akad valamilyen kedves holmija, mindig friss fájdalommal telnek meg napjaink. Egy-egy emlék érinti minduntalan szívünket s megsebzi." Guy de Maupassant     Vannak emberek, akik egész életünkben hiányozni fognak, mert nem csak a szívünkkel szeretjük őket, hanem a lelkünk minden gondolatával. Gyönyörű idézetek gyűjteménye Zacskó irta Jociról: 2015. október 28. "Az utolsó félévében olyan volt mint egy angyal, azt hirdette, hogy ne problémázzunk, ne szarakodjunk, ne dolgozzunk olyan sokat, többet legyünk együtt, szeressük egymást, legyünk lazák. És folyamatosan nevessünk. Nem ezt akarta. Nem akarta, hogy szomorúak legyünk." Varga Józsi búcsúszavai Jocihoz, Szunyogh Józsefhez. 2015. október 24. " Drága örök barátom Jóska! Itt hagytál minket. Nem tudom, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy ne gondoljak rád a nap minden órájában és minden percében. Hihetetlen számomra, hogy nem látlak többé, nem hallhatom a hangodat és nem hívsz fel, hogy " Kint vagy a hodálynál Jozsó? Kimenjek? Van időd? Mert pont erre motorozok és beugranék ha ráérsz egy kicsit." Felfoghatatlan, hogy nem nevetünk már együtt na gyokat, nem bulizunk többé nálad a garázsban, vagy nálunk a középúton. Mindig tetted a dolgod, szorgalmasan,kitartóan gyermekkorodtól kezdve. A legjobb voltál abban amit csináltál.Érthetetlen, hogy a mai orvostudomány nem tudott segíteni rajtad. Adri néni, Józsi bácsi, Mici! Kitartást kívánunk nektek ezekben a borzasztóan nehéz időkben. Ég veled Jóskám! A szívünkbe zártunk Örökre!" Tamás Petró bejelentkezett itt: Oldtimer, Oed , Jozsef Szunyogh társaságában. 2015. október 23., 22:22 · Oed (Ausztria) Te is mindig itt álltál meg drága jó barátom Jozsef Szunyogh tankolni de többé már nemfogsz, ahol te vagy nincs szükség üzemanyagra vigyázz ránk onna fentről! Nincsenek szavak arra,hogy mennyire sajnálom azt, hogy senki sem tudott rajtad segíteni!!!!!!! :( :( Fekete István: Hallgatom a szívem Ha majd egyszer leáll, és elszakad a testemtől az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot. Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet. A két kezem közé kell fognom a fejem éjjel és nappal, üres és túlterhelt óráimban egyaránt, hogy meggyőzzem magam róla, hogy valóban létezel valahol, és egy napon majd visszajössz hozzám, megérintesz a kezeddel, elsimítod a ráncaimat, a félelmeimet. (...) Tudd, hogy egész életemben várni foglak, még akkor is, ha öreg leszek, és semmire sem fogok emlékezni. Consuelo de Saint-Exupéry   "Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van." Stephen King Egy sorstárs édesanya szavai: "Nem tudod ki vagy és mit akarsz. A fejed felett mint úszó felhők suhannak át az események anélkül, hogy eljutnának az elmédhez. Megállt az idő akkor…csendes szemlélője vagy a körülötted történő dolgoknak, fel sem fogod, hogy te is benne vagy… Gépiesen cselekszel, teszed amiről úgy gondolod, hogy tenned kell, de igazán nem is nagyon érdekel. Nem tudod mikor jöttek meg a fecskék, nem tudod, hogy milyen virág nyílik, nem érintenek meg ezek a dolgok. Már nem vagy ugyanaz, Te, aki alig vártad a tavasz eljöttét, aprólékos megfigyelője voltál a természetnek, szívtad magadba a látványt, illatokat.. nem jut el a szívedhez többé." Anyák napja... 2015.október 23. Mostantól minden igét t-vel kell mondani. Jött, félt, táncolt, küzdött, élt. A jövő idők viszont egyszer s mindenkorra törölve. Nem fog megöregedni. Én élhetek még húsz, negyven, hatvan, nyolcvan évig, megrokkanhatok és összetöpörödhetek, fogam, hajam kihullhat. De ő örökké olyan marad. Ami pedig én voltam őbenne, azt elvitte. Mindazt, amit egyedül ő tudhatott rólam. Én haltam meg. Karinthy “Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a he lyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. … S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?… És mégis várod.” (Márai Sándor: Az igazi) „Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben.” József Attila Óda   " A szavak suták, félszegek ott,ahol igazi érzések húzódnak mögöttük." / Kertész Erzsébet/ A szavak elfogynak...  
Peti (Vancsik Péter Ferenc)
Gyertyaláng érték: 7244 Jelenleg 79 gyertya ég, az eddig gyújtott 4007 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 07. 14. Gyújtotta: Benkovicsné Vancsik Virág.
Tudod, mi a bánat, ülni egy csendes szobában, s, várni valakire Aki többé már soha nem jöhet Szeretni valakit, Aki nagyon szeretett Téged... Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,  Tiszta csillagos égboltra nézve Csillagba bújtatott angyalként ŐT keresve!  Sírodhoz vezet utunk, feledni téged sohasem tudunk.  Feledni téged sohasem lehet, mert TE magad votál a jóság és a szeretet!  Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap, de szívünkben élsz, és örökké ott maradsz! Peti Drága Édesapa és Szerető Férj volt, aki 58 éves korában váratlanul a földi életet elhagyva a mennyországba távozott. Angyalok őrizzék álmát és vigyázzanak rá örökre!!!  
Chris És édesapja Bosse Géza 1947-1983 (Bosse Krisztián (Chris))
Gyertyaláng érték: 7064 Jelenleg 7101 gyertya ég, az eddig gyújtott 1232602 gyertyából.
Az első gyertya: 2014. 07. 31. Gyújtotta: anyukád 2014. 04. 01..
Az idő múlik a fájdalom, csak nő, Nem hoz enyhülést a múló idő, Nehéz e kő, de nehezebb a bánat, mely szívére borult az egész családnak.  édesanyád.     Mikor motorommal utra keltem, még nem tudtam, hogy ez az utolsó utam. Nem térek vissza többé soha. Nem tudtam, hogy sorsom ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam. Kedves szeretteimtől is már innen búcsúzom . Fájdalmaitokat még enyhiteni sem tudom. Nincs már alkalom megköszöni nektek, azt a jót , mérhetetlen szeretetett amit kaptam töletek. Ha eljön az este, csillagként tudok üzenni  nektek. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni. Szívetek egy darabja voltam, amit nem lehet pótolni, . . . . . . . Eljött ismét a gyász napja,Elhunyt Gyermekem halotti világa.Jajgat,Sir a lelkem,Húll a könnyem.Kit annyira SZERETTEM,és SZERETEM,Fájon EMLÉKEZEM,DRÁGA KISFIAMRA KHRISRE,Krisztiánkámra  , Drága férjemre,szüleimre,mindenki szeretteire,Nyugodjatok békében,örökké szívembe maradtok.
Fülöp Sándorné Csapi Éva (Fülöp Sándorné)
Gyertyaláng érték: 6927 Jelenleg 37 gyertya ég, az eddig gyújtott 3068 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 02. 27. Gyújtotta: dr. Rácz Hajnalka.
Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, de ha már abban nem, legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél és bennünket szerettél. Nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled!   Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott Számunkra te sosem leszel halott Örökké élni fogsz, mint a csillagok! ................................................................................................................................................. https://m.youtube.com/watch?v=4-A5frYBos0 .........................…...................................................................................................................... EGYETEMES IGAZSÁG, HOGY MIKOR EGY SZÜLŐ MEGHAL, EGY RÉSZÜNK VELE HAL! .................................................................................................................................................. Áradjon feléd lelkem szeretete, Ösztönözzön szeretetteljes megértésem. Hordozni fognak téged, és tartani fognak A magasrendű reményekben, s az élet szféráiban.” ..............................................................................,......................,,.,,........................................ Először azt érzed, hogy neked sincs tovább.    Minden mozdulat fáj, minden gondolat fáj. Legszívesebben abbahagynád a gondolkodást, mert minden éber pillanatban, újra és újra váratlanul tör rád, hogy ő nincs már és soha többé nem is lesz. Nem lesz veled. Annyiszor hallottad már, hogy a jók mennek el korán… Meg, hogy milyen, ha fáj a szív. Ez is valami, aminek az igazi jelentését soha nem tudtad azelőtt: hogy létezik ekkora fájdalom. Ami szétszakít, ami ráül a mellkasodra és csak nyomja és megfullaszt, amitől minden pillanatban azt érzed, hogy nem élhetsz így tovább, ezt nem fogod kibírni. Nem csak lelkileg, fizikailag sem… Ez túlságosan fáj. Aztán mégis este lesz és élsz. És reggel és napközben és újra este. És a világ is megy tovább és nem érted, hogy mások hogy élhették ezt túl. Mert neked ugyanúgy fáj, minden pillanatban. Nem segít az idő, ahogy mondták! Nem segít. Aztán sok, sok idő elteltével úgy tűnik, nincs elég könnyed már, nem jut minden percre, nem tudja tartani az ütemet. Úgyhogy legtöbbször már  csak belülről sírsz. Aztán, mintha a tested belefáradna a gyászba, néha lazul a szorítás a mellkasodon… Pár perc kiszabadulás az egyik napon, majd valamikor másnap is, aztán újra és újra. És egyszer csak, váratlanul és tisztán felismered, hogy mennyire vigyáznod kell azokra, akik még veled vannak. És magadra is, hogy lehess nekik. A józan eszed is mintha kezdene eszmélni, már nem mindent a robotpilóta irányít, mint azóta, minden egyes napon… Nem lesz kevésbé fájó a hiánya. Csak már nem akar minden percben szétszakadni a mellkasod…  És eltelnek évek és megszokod a fájdalmat, amivel együtt élsz. Ismerőssé válik, mert ez maradt helyette: a fájdalom, a hiánya – és a mindennap váratlanul felhömpölygő, hatalmas hála, hogy volt neked.   .................................................................................................... https://gyertyalang.hu/erteeg.php?erteeg=132130& ........................................................................ Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek megszületni készült. Egy napon a gyermek így szólt Istenhez: - Azt beszélik, holnap leküldesz a Földre, de hogy fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok? Isten azt válaszolta: - A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, vigyázni fog rád. - De – mondta a gyermek- itt a Mennyországban nem csinálok mást csak énekelek és mosolygok.   Isten így szólt: - Az angyalod minden nap énekelni fog neked, és érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel. - És –mondta a gyermek- hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket? - Az könnyű lesz. Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb, legédesebb szavakat amiket valaha is hallani fogsz. Az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni. A gyermek felnézett az Úrra és így szólt: - Mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni? Isten rámosolygott a gyermekre és így szólt: - Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni. A gyermek erre azt mondta: - Úgy hallottam a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni? Az Úr megölelte a gyermeket: - Az angyalod óvni fog téged, akkor is ha ez élete kockáztatásával jár.   A gyermek szomorúan nézett: - De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged. - Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek! Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve megkérdezte: - Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét! Az Úr erre így válaszolt: - Az angyalod neve nem fontos… Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYA!...
Ami, Amy, Ancsi (Szendrődi Annamária)
Gyertyaláng érték: 6911 Jelenleg 21 gyertya ég, az eddig gyújtott 1672 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 03. 27. Gyújtotta: Enci.
Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem.
Jutka mama (Hornacsek Ferencné Kakucsi Julianna)
Gyertyaláng érték: 6903 Jelenleg 13 gyertya ég, az eddig gyújtott 237 gyertyából.
Az első gyertya: 2020. 03. 28. Gyújtotta: Szibolya.
Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít  erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban ha valóban szeretünk nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, ameddig nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk! Müller Péter
Feró (Gál Ferenc)
Gyertyaláng érték: 6900 Jelenleg 10 gyertya ég, az eddig gyújtott 7247 gyertyából.
Az első gyertya: 2014. 07. 03. Gyújtotta: Gál Erika.
Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk. Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk. Az ész megérti, de a szív soha, Hogy egyszer majd mi is elmegyünk, ahol Ő van, oda. Az élet múlik, de akit szeretünk, Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk. "
Sanyi (Szilágyi Sándor)
Gyertyaláng érték: 6894 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 135 gyertyából.
Az első gyertya: 2018. 09. 03. Gyújtotta: Nővéred és családja.
A legjobb édesapa, férj, és testvér. Mindíg figyeltél és vigyázztál ránk, segítettél amikor csak tudtál. Soha nem felejtünk.
Márk (Meszes Márk)
Gyertyaláng érték: 6894 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 1450 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 03. 18. Gyújtotta: Domonkos (Szabó) Ferenc.
Ma elment egy csodálatos kisgyermek, győzni szeretett volna! Harcos volt aki hitte kitartása, élniakarása, barátai, ismerősei és családja segítségével nem veszíthet! És győzött!!! Szervezete azonban nem tudott megbírkózni a transzplantáció utáni fertőzéssel. Ezen a vasárnap estén egy új ragyogó csillag jelent meg az éjszakai égbolton. Olyan, amely királyokat vezetett el a Megváltó Jézus Krisztushoz! Mennyei Atyánk legcsodálatosabb angyalait küldte Hozzá, s a kicsi lélek tudta - mennie kell! Szeretettel a család nevében Srutek Anita, Srutek Bernadett, Kreisz Kevin, Srutek Vilmosné Évi és Domonkos Ferenc István Márk emlékvideói: https://www.youtube.com/watch?v=uF5srR2m-hA https://www.youtube.com/watch?v=05thB6tLh54&t=4s https://www.youtube.com/watch?v=H-FxjCLHYpM&t=147s
Ronika (Lévay Roland)
Gyertyaláng érték: 6892 Jelenleg 2 gyertya ég, az eddig gyújtott 8091 gyertyából.
Az első gyertya: 2013. 12. 01. Gyújtotta: Lévayné Scholl Anna.
Hirtelen jöttél mint egy álom. Még meg sem pihentél, csak elsuhantál angyalszárnyon. Nem láthattam arcodat, és nem hallhattam hangodat, De a szívemben örökké örzöm csöpnyi hantodat. Édesanyád
Bálint Mihályné (Bálint Mihályné)
Gyertyaláng érték: 6891 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 6 gyertyából.
Az első gyertya: 2020. 05. 09. Gyújtotta: Bálint Katalin.
Bálint Mihály (Bálint Mihály)
Gyertyaláng érték: 6891 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 7 gyertyából.
Az első gyertya: 2020. 05. 09. Gyújtotta: Bálint Katalin.
nagyi (Susan Nemeth szül: Benedek Ilona)
Gyertyaláng érték: 6891 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 18 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 12. 29. Gyújtotta: Dr. Czitán Gábor.
Édesanyám emlékére  Amikor Vajszjón megszülettél senki nem gondolta, hogy Ausztráliában fogsz elbúcsúzni tőlünk. Hosszú utadat milyen vágyakkal, reményekkel és küzdelmekkel jártad végig, nem ismertük meg, és most már megkérdezni sem tudjuk Tőled. Utunk 1956-ban vált el, Téged Györgyi húgommal együtt előszőr Ausztriába, majd Ausztráliába sodort el a sors, hosszú évekkel később találkoztunk újra. Öt unokád még megismerhetett, de Magyarországon a hét dédunokád már csak elbeszélésekből alkothat képet Rólad. Igy egyre szélesebb körben emlékszünk majd Rád, de idővel lassan a mesék világába emelve. Nyugodj békében.
Ruszka, Öcsike (Orosz Attila)
Gyertyaláng érték: 6367 Jelenleg 6367 gyertya ég, az eddig gyújtott 596942 gyertyából.
Az első gyertya: 2014. 07. 03. Gyújtotta: Fehér Á. Tamara.
 
Előző oldal
9. oldal (8026)
Következő oldal
1 ... 4 5 6 7 8 [9] 10 11 12 13 14 ... 8026