Férjem szülei és főleg keresztszülei kitagadták Ildi unokájukat és keresztlányukat Temesvári Ildikót! Szegeden élnek a "nagyszülők" rokonai kislányunk már 30. éves.

Drága. . . Zsuzsi. . . . . nyugodj békében. . . a szívemben örökké élni fogsz. . . Zsuzsikám...már két éve az angyalok közt vagy,,,hiányzol...                                     Három év!!!Sokat gondolok Rád....

Virágerdő sűrűjében pihen egy szív csendesen, Rég nem dobban családjáért, Messze vitted Istenem! Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, Akik szívből szeretnek, nem felednekTÉGED!  ELHUNYT dec. 26. 2013.

Az én drága anyukám volt Ő.

Apósom.

"Sokat szenvedtél és nem mutattad, könnyeid titokban tartottad. Szenvedésed véget ért, nyugodj békében!

Hónapokig tartó súlyos betegség után, miközben tele volt tervekkel, sok szenvedést átélve, a szervezete nem bírta tovább és csendesen örökre megpihent.

Elhunyt az első magyar rockújságíró, aki hazánkban nemzetközi színvonalú tanulmányköteteket tudott írni a kortárs könnyűzenéről: Sebők János nyolcvanas évek elején kiadott könyvei már precízek, alaposak, informatívak voltak ( A Beatlestől az Új Hullámig – 1981, Magya- rock I- II – 1983/84) , és ezt a színvonalat a 2000- es években A rock története és A magyarock története című – Jávorszky Béla Szilárddal közösen írt – sorozatában is képes volt tartani (ezekből 2005 és 2007 között két- két kötet jelent meg, de míg a magyar sorozat lezárult, addig a nemzetközi áttekintés csak a 70- es évek végéig jutott el) . Sebők János hosszú betegség után április 20- án hunyt el. Búcsúztatására május 4- én 15 órakor kerül sor szülővárosában, Kunszentmártonban, a Felső- temetőben.

A csupa szív ember! Nagyon hiányzol!

21-évig volt postai kézbesítő Kosdon.

Háztartásbeli.

Szívedben nem volt más, csak jóság, szeretett, Elfelejteni téged soha már nem lehet, Borzasztó nehéz lesz létezni nélküled. Légy boldog ott ahová távozol, nem haltál meg csak mélyen álmodol! Ha lenne egy út, mely hazafelé vezet, ugye vissza jönnél élnéd az életed, S letörölnéd a fájó könnyeket. Az elmúlásban hirtelen kicsendül a dolgok mélyén alvó dallam is, S szívünkben tovább zeng, minden , mi eltűnt, Ha lemondón, fájón halkan is. " /Juhász Gyula /