" Elindulok messze,   Rengeteg erdőbe,   Köd előttem, köd utánam,   Hiába vársz este.   Ne keressél messze,   Rengeteg erdőbe,   Csillag lettem fenn az égen,   Mosolygok rád este. "                            /Weöres Sándor/

Megfáradt szíved phenjen békében Drága Robi, emléked örökké szívünkben őrizzük!

Elmentél tőlünk egy csendes alkonyon, Köszönni, búcsúzni nem volt alkalom. Az idő nem gyógyítja sebeinket, Mert Te igazán szerettél bennünket. Egy célod volt:a családért élni, Ezt a halál tudta csak széttépni. Könnyes szemmel nézem, ahogy a gyertyám Érted ég! Imára kulcsolom kezem, és magamban rebegem Örök világosság fényeskedjen  Neked! ! Nyugodj békében Apa! ! ! NAGYON HIÁNYZÓL! ! ! ! ! !  

Csillag volt mert szívből szeretett S mi úgy szerettük ahogy csak lehetett Mégis elment tőlünk mint a lenyugvó nap De szívünkben él s örökre megmarad.  

 

 

" Csendben alszik, megpihent végleg anygalok bölcsője ringatja már nem jöhet vissza, hiába hívják emléke szívünkben otthont talál. . . . . "

A világ legjobb nagymamája és dédnagymamája volt az én édes nagymamám. :- ( Kedves volt, őszinte, odaadó, segítőkész és mindig mosolygott, sosem panaszkodott! Szerencsére úgy költözött el a Mennyországba, ahogy szeretett volna: csendben elaludt. . . Nyugodj békében, Nagyikám! Szívünkben örökké élni fogsz! Szerető unokáid és családjaik, fiad, Béla és menyed, Eta        

 

  Kell még egy szó, mielött mennék, Kell még egy ölelés, ami végig elkísér. Az úton majd néha gondolj reám. . . Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár. Nézz rám és lásd - csillagokra lépsz, Nézz rám, tovatünt a régi szenvedés Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény. . . Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz Szállj, szállj sólyom szárnyán Három hegyen túl Szállj, szállj, én várok rád, Ahol véget ér az út Úgy kell, hogy te is értsd, nem indultál hiába Az a hely, ahol élsz - világnak világa Az égig érő fának, ha nem nő újra ága. . . Úgy élj, te legyél virágnak virága. Szállj, szállj sólyom szárnyán Három hegyen túl Szállj, szállj, én várok rád Ahol véget ér az út Nézz rám, s ne ígérj, Nézz rám, sose félj, Ha nincs hely, ahol élj Indulj hazafelé  

A legcsodálatosab b ÉDESANYA, soha nem felejtjük el! ! ! ! ! ! ! !

 

 

Édesapámért égjen most a gyertya :(   

Nehéz bármit írni. Túl friss még az emlék..... Az örök horgászvizeken, egyszer mindannyian, újra, békében összegyűlünk....