Ő az én Édesapám.Igaz nem vérszerint,de ő nevelt fel.Kiállt értem,ha jó v.rossz voltam.Nem tett különbséget,csak migyerekünk volt.Nekem ő az Édesapám.Fáj,hogy nem mondtam neki köszönöm,Szeretlek Apukám!Természetes volt,hogy adott de én nemadtam.Kérem bocsàssa meg gyermeki önzőségem!!!Mindig a szívemben lesz,mindig szeretni fogom!

A világ legjobb dédije. Jól nevelt minket : őszintességre, tiszteletre, önzetlenségre, szeretetre. Bár az ő szíve majd megszakadt fia korai halála miatt, de sose mutatta előttünk a szenvedéseit. Sohasem felejtelek el. <3

 

 

 

Drága ÉdesApa

 A Kislányomért!

"Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok. Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok! Ha szép idő van, s kék az ég. Jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok. Inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog. S azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen. Akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok, hiszen a szívetekben jó helyen vagyok..." "Annyira fáj, hogy el sem mondhatom! Nem látom többé, s nem is hallhatom. Hiába érzem őt itt belül élénken, kezét felém nyújtva esdőn, félénken. Mardos a kín, hogy meg nem menthettelek, s mikor elmentél nem fogtam a kezed." "Emléked szívünkben élő kincs Nekünk, a menedék,nyughel y,mit örökké meglelünk, hol lelkünk megnyugodva,hál álkodva lépked, mindannyian köszönjük,hogy szerethettünk Téged..."

Csodálatos anya volt, jobb életet érdemelt volna.

"Hiába szólítottuk, nem nyitotta ki a szemét, simogatásra már nem nyújtotta a kezét. Úgy éreztük, szívünket kitépte valami, miért nem segített őrajta valaki?"