A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát. Megértettem További információk
Gyertyaláng.hu a Facebook-on
 
Belépés
E-mail címed:

Jelszavad:



Regisztráció
Elfelejtett jelszó


Jelenleg 1241 látogató és 32 gyertyagyújtó van itt,
akik 44 személyért átlagosan 30 gyertyát gyújtanak percenként.




Visszajelzés


Az oldal ajánlása

Akikért ég
Keresés
Keresés névre, töredékre:
Született:
Elhunyt:

Akiért ég:
aki
Rendezés:
 

Ha a keresett személy még nincs az oldalon, vagy új személyként szeretnéd felvinni az oldara, kattints az alábbi gombra!

  Új személy felvitele  


Nézet váltás: Kiskép nézet Lista nézet
125308 találat
 
Előző oldal
8. oldal (7832)
Következő oldal
1 2 3 4 5 6 7 [8] 9 10 11 12 13 ... 7832
Gergő (Falusi Gergő)
Gyertyaláng érték: 17140 Jelenleg 1355 gyertya ég, az eddig gyújtott 50879 gyertyából.
Az első gyertya: 2018. 12. 11. Gyújtotta: Falusi Zoltán.
Ha el is mentem itt leszek veled, Leszek a lelkeden aranykeret. Mindig itt leszek titkon észrevétlen, Ha el is mentem itt maradt a léptem... Ha rám gondolsz majd, nézz fel, mert én ott vagyok, ahol az ég átkarolja a csillagot. A tejút végtelen gyémánt fövenyén, a galaxisok hömpölygő porködén, lelkem ott száll majd, hol a végtelen, téridő a száguldó fényeken. S a bíborban úszó, örvénylő fotonok hívnak, és velük majd csendben összeolvadok. Hogy hajadra hullva, akkor is érezzelek, amikor többé már nem foghatom kezed. S ha fázol is, ne félj, mert én nem hagyom. Langyos napsugár leszek édes arcodon. Hold fényén suhanva őrzöm álmodat, hisz tudom, mindig is téged vártalak. S ha elszólít tőled mégis majd az ég, így örökkön örökké veled maradnék.
Attila (Czumpf Attila)
Gyertyaláng érték: 15994 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 44 gyertyából.
Az első gyertya: 2018. 06. 28. Gyújtotta: Czumpf Ibolya.
Elcsitult a szív,mely értünk dobogott .Számunkra Te sohasem leszel halott. Tudod mi a bánat,ülni egy csendes szobában várni valakire Aki többé már soha nem jöhet Szeretni valakit,aki nagyon szeretett Téged .
Rudika (Bassi Rudolf Andreas)
Gyertyaláng érték: 15490 Jelenleg 85 gyertya ég, az eddig gyújtott 14641 gyertyából.
Az első gyertya: 2010. 10. 22. Gyújtotta: Bassi Krisztina.
A legkisebb ugrifüles elment itt hagyott minket. Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, . . . Őrizzetek szívetekben. Gyújtok egy gyertyát és gondolok rád. Bárcsak itt lennél, bárcsak tudnád! Olvad a viasz a kanóc leég, lelkemben bánat a szívem sötét. . . A kezed már soha nem foghatom, az arcodat soha nem láthatom. Szemedbe soha nem nézhetek, de soha senki nem veheti el az emlékedet! In memoriam " Bűnösek az emberek és az ártatlan ki távozik. A legszomorúbb történet a világ meg nem változik. Csak még egy percet adj mielőtt odaadnám mindenem, Átkozlak Istenem mert elvetted a testvérem! Sajnálom, hogy büszke voltam, én vagyok kit megvetek, Ezernyi alkalom volt nem mondtam, hogy szeretlek! Csak még egy percet melletted, én odaadnám életem, Szívemben csak félelem, most megszűnik az értelem. Gondolkozok mindenen és előtör a fájdalom, Annyi mindent nem éltél meg! Úgy sajnálom! ! ! ! " Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok. Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok! Ha szép idő van, s kék az ég. Jusson eszetekbe sok szép emlék. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok. Inkább a szép dolgokon kacagjatok! Ha telihold van, az értetek ragyog. S azt jelenti, hogy boldog vagyok. Ha hullócsillag száll az éjféli égen. Akkor mondjatok egy imát értem! Én is imát mondok majd értetek, hogy boldog lehessen szívetek. Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok, hiszen a szívetekben jó helyen vagyok. . .   Ő egy tündéri és végtelenül jó szívű és szándékú testvér, gyermek volt és most már elment pihenni. Gonosz és kegyetlen az élet. . sosem felejtjük el emléke bennünk él örökké. . . . Hogy milyen volt?   Különb, mint a többi.   Százszor is ezerszer is. . .   És mennyi jót tudott volna tenni.   Az ég is csak az ilyet szereti!   Az ablakon át, ha a csillagokra nézel,   Ő is ott van köztük valahol.   Kérte az időt, de az meg nem állt.   Hitvány győzedelmed ez!   Ostoba vagy halál!  "Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zúg, a Nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad, Belőlem néhány pillanat..."
Lara, Larci (Bóta Lara Szonja)
Gyertyaláng érték: 15418 Jelenleg 13 gyertya ég, az eddig gyújtott 9122 gyertyából.
Az első gyertya: 2010. 08. 25. Gyújtotta: Gáspár Éva.
Több év küzdelem és kitartás után Lara szervezete feladta a harcot és kicsi szíve végképp megszűnt dobogni, így 2010. 08. 19. - én délután örökre lecsukta a szemét. Már az angyalok vigyáznak rá a mennyben, ahol többé nem érezhet fájdalmat. . . Mindannyiunk szemében egy igazi kis harcos volt! Nyugodjon békében! " Néha állj meg egy pillanatra, Dobd el a gondodat egy percre, Csukd be a szemed és gondolj azokra, Akik már nem lehetnek veled. S ha mosoly ül az arcodra, Jól őrizd meg azt a képet, Szebb lesz a te napod is, Ha vigyázol az emlékre. " " Elbúcsúztunk Tőled. . . . csak álltunk ott a végtelen csendben, mozdulatlanságb an, bánatban és érthetetlenségb en. . . csak álltunk és potyogtak a könnyeink. . . nem tudtuk visszafojtani őket. . . . és nem is akartuk. . . végül az ég is sírni kezdett. . . " " Sokan mennek el nagyon korán. . . vagy egyszerűen csak úgy. . . ha az égre nézünk, jó azt gondolni, hogy Ők látnak minket. . . Gyakran gondolunk rájuk. . . reggel. . . éjszaka. . . ha a csillagokat nézzük. . . egy dátum. . . egy dal. . . egy hely. . . egy illat. . . emlékezve arra, aki elhagyott bennünket. . . Meghallva a hírt, sokat gondolkodtam rajta, Vajon miért lehetett az, hogy az élet így akarta. Hamar elvett téged, amit senki sem értett, S csak magunk elé meredve, néztük a szörnyű képet. Sokszor fordultam Istenhez egy kérdést feltéve, Vajon miért éppen téged emelt keblére? Miért te vagy az, akit elvett tőlünk, Miért volt hiába, hogy érted küzdöttünk? Bevallom őszintén, nem ismertelek nagyon, De bizony megrendültem eme szörnyű napon. Szeretném, ha tudnád, hogy gondolunk rád, Ezért megpróbálunk méltó emléket készíteni hozzád. Tudod kis Csijjag sose felejtünk el, S bízunk benne - ahol vagy az egy jobb hely. Ragyogj nekünk az égen, hogy mikor felnézünk, Te lehessél az egyik legszebb emlékünk.
Mesi (Bognár Emese)
Gyertyaláng érték: 15370 Jelenleg 540 gyertya ég, az eddig gyújtott 20539 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 04. 22. Gyújtotta: .
Laci(Papó) (Szmetankó László)
Gyertyaláng érték: 14631 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 22 gyertyából.
Az első gyertya: 2018. 03. 08. Gyújtotta: Gulyásné Szmetankó Zsuzsa.
Nelli (Tóth Kornélia Margit)
Gyertyaláng érték: 14631 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 271 gyertyából.
Az első gyertya: 2017. 08. 26. Gyújtotta: Fiad Jagadics István.
Drága Édesanyánk Emlékére!
Lacika (Sinkovicz László)
Gyertyaláng érték: 14062 Jelenleg 57 gyertya ég, az eddig gyújtott 3625 gyertyából.
Az első gyertya: 2018. 09. 28. Gyújtotta: Sinkovicz Ildikó.
ANNYIIRA AKARTAM ÉLNI. A BETEGSÉGET LEGYŐZNI, BÚCSÚZTAM VOLNA TŐLETEK. DE ERŐM NEM ENGEDETT. ÍGY BÚCSÚ NÉLKÜL SZÍVETEKBEN TOVÁBB ÉLHETEK. Egy csodálatos ember távozott tőlünk, a semmiből elő jött a gyilkoskór, ami sajnos erősebb volt, mint  Ő. Imádott élni, hisz az élete még csak most kezdődött el, nagyon fog hiányozni, soha nem feledjük, emléke szívünkben örökké él.
Andráska (Szurkos András)
Gyertyaláng érték: 13920 Jelenleg 3637 gyertya ég, az eddig gyújtott 864960 gyertyából.
Az első gyertya: 2013. 02. 05. Gyújtotta: H. Lilla.
 Soha el nem múló szeretettel búcsúzunk Töled, drága Andráska. . .
bogica (gáspár boglárka Egy tünemény)
Gyertyaláng érték: 13784 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 401539 gyertyából.
Az első gyertya: 2012. 07. 19. Gyújtotta: zsoltika testvérad.
Itt vagyok, Anya, nézlek az égből   http://youtu. be/4ElibkiXJeU Majd idefentről vigyázok Rád Könnyeiddel én simítom arcod Eljut majd hozzám minden imád Itt vagyok, Apa, ne félj, jól vagyok . . . Testem elhagytam, lelkem szabad Felhőről felhőre ugrándozva Egy csodás világ felé halad Hol nincs kín, bánat, égő fájdalom Csak szeretet és mennyei fény Itt vagyok, Anya Apa és egy sugarán Eljövök Hozzátok minden nap én Lelketek érintem, álmotok vigyázom Őrködni fogok létetek felett S örömmel nézek vissza a múltra Hiszen annyira jó volt Veletek Itt vagyok, Anya Apa, suttogó szélként Harmatcseppként egy fűszál hegyén Szívetek ha dobban… velem lüktet Ezért amíg éltek, itt leszek Én!                Egyszer. . . mikor még minden reggel sütött a nap . . . . egy kis arcocskán is felragyogott a mosoly dala. Énekelte kis hangon: csiripel a veréb. . . . . . Édesanyám kiszaladok s megnézem én. Futott körbe- körbe. . . . kis kezét oldalra emelve. . . szemléltetve a szelet ami beterítette a kertet. Virult, kacagott. . . . . . hangosan nevetett . . . kacaja öröm volt bezengte vele a teret. . . Látod édesanyám. . . . . . . . . . a kismadarak is dalolnak. . . . . . . ülj le ide és hallgasd te is az ő hangjukat. Nézd milyen szépen és vidáman fütyörésznek. . az életet dalolják . . . . . . . látod? figyelj csak szépen. Az anyuka az ölébe fogta a kis gyermeket. . . együtt hallgatták a kis verebeket. Érezték ők ketten: a zene csak nekik szól. . . . lehunyták szemüket és a szívükig hatolt. . . . . . . . . . . Ma is ezt a zenét hallja az édesanya. . . . . . . . . . mikor megszólalnak a verebek az ablak alatt. Lehunyja most is szemét. . . . . . és csak a kislányra gondol. . . . És szinte hallja a szavát. . . . . . . . Édesanyám szeretni foglak . . . . . és minden nap rád gondolok. . . . . . . Szeresd az Életet. . . . . . . és minden testvéremet. . . . . . . Mert én szeretlek titeket. . . . . . . . és innen is ölellek Téged. . 2012. április 22. 13:02 Hossz: ‎8:14             Arra gondoltam, elutaznék az égbe, Oda, abba a távoli messzeségbe. A mennyország kapuján bekopognék halkan, Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam. Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal. Vállain szárnyak, glória a fején, Angyal ő valóban, Isten mezején. Megkérdezné tőlem: Hát te honnan jöttél? Hisz még élsz, itt mit keresnél? Elmondanám neki, hogy a szív szavát követtem, Mert ideköltözött, kit oly nagyon szerettem. Nem bírom már nélküle, csak látni szeretném, Könnyes szemmel magamhoz ölelném. Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát, Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát. De az Angyal így szól: Menj haza, Kit szerettél, már itt az otthona. Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed, S akkor biztos, hogy rögtön észreveszed. Azóta én csukott szemmel járok, Mindennél szebb az, amit így látok. Mert már Ő is egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal!       Gyere velem. . . fájo szivel anyátol. Szárnyaló lepkéje voltál a tavasznak, A nap mosolyát hordoztad magadban. Szép szemed, mint a barna gesztenye, Ó milyen csodásak ezek az emlékek. A felhőre rajzolom lelked sóhaját, Szemed rezdülését, kicsi szád mosolyát. Közelről érezlek, mégis oly távolról, Tudom, most könnyemből sírnak a csillagok. Az emlékezés mélyen elkábítja lelkem Fáradt vagyok, kicsit lehunyom a szemem. Mélyen ülő csend van, nem zavar most semmi Úgy érzem, azonnal el tudnék aludni. . . Mégis, lelkem mintha kilépne belőlem, S repülne fölfelé, a nagy messzeségbe. Amikor ott vagyok, nem is tudom merre, Mintha téged látnálak, egészen közelben. Nézlek, s bánat helyett boldogságot érzek, Lassan, óvatosan megérintlek téged. Fogd meg a kezemet, ne engedj el kérlek, Úgy, hogy szinte fájjon, érezzem a léted. Gyere velem drága, szárnyaljunk most ketten, Induljunk el együtt a nagy messzeségbe. Innen fentről látod, minden milyen szép lett? Mosolyogsz, és nézed a lenti mélységet. Gyere velem kicsim, nézd a madarakat, Cinke az etetőben az eperfa alatt. A szélcsengő halkan csilingel egy picit, Mintha azt kérdezné:vajon kik járnak itt? Gyere velem szivem, nézd a patakpartot Levágták a nádat, s éppen szántanak most. Halkan csobog a víz, fürkészve hallgatod, Szemembe nézel, és kedvesen mosolyogsz. Gyere velem édes, maradj itt örökre, Nem menj vissza kérlek, a nagy messzeségbe! Ha mégis menned kell, veled tartok én is, Bolyongunk majd ketten, ahogy tettük eddig. . Hirtelen zajt hallok, kinyitom a szemem, Körülöttem nincs más, csak csendes döbbenet. Nem, nem! Ez nem lehet! Tehát csak álmodtam? Fáradó lelkemmel, messze kalandoztam. Mély bánatot, aztán boldogságot érzek, Egy kicsit itt voltál, csak velem és nekem. Gyere kincsem gyakran, szárnyra kelünk újra, Boldog szeretetet viszünk majd az útra. . .                           Arra gondoltam, elutaznék az égbe, Oda, abba a távoli messzeségbe. A mennyország kapuján bekopognék halkan, Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam. Kinyitná az ajtót egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal. Vállain szárnyak, glória a fején, Angyal ő valóban, Isten mezején. Megkérdezné tőlem: Hát te honnan jöttél? Hisz még élsz, itt mit keresnél? Elmondanám neki, hogy a szív szavát követtem, Mert ideköltözött, kit oly nagyon szerettem. Nem bírom már nélküle, csak látni szeretném, Könnyes szemmel magamhoz ölelném. Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát, Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát. De az Angyal így szól: Menj haza, Kit szerettél, már itt az otthona. Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed, S akkor biztos, hogy rögtön észreveszed. Azóta én csukott szemmel járok, Mindennél szebb az, amit így látok. Mert már Ő is egy meseszép Angyal, Bőre hófehér, ruhája átszőve arannyal! Megszületett egy ártatlan kisgyermek, Örömmel fogadták, körülvette a szeretet. Aranyos kislány volt, szeretett nevetni, Aki ismerte tudta, mennyire tud szeretni. Baráti körében közkedvelt volt, Mindenki arcára mosolyt varázsolt. Szerette a lovat, , biciglit, a sportot, A saját hibáiért mást nem okolt. Nem fecsérelt el egy percet sem, Nem gondolkozott a végzeten. Szép zenétől felpezsdült a kedve, boldogság leple alatt dobogott érző szíve. Amit érzett, el is mondta azt, barátai nála nyertek vigaszt. Terveket, álmokat szőtt a jövőbe, ha rá gondolok könny szökik szemembe! Egy február 9- én tragédia történt a halál ŐTválasztotta áldozatként. Térdre borulva kiáltottam: Nem igaz! ! ! De az igazság, mint gyertyáról cseppenő viasz, Sikoltott a csendben, hogy utolérjen. Szívemből egy darabot kitépjen, Ő, aki tele volt életerővel! Most csendben fekszik, sziklakertb●●●●●●●●●●●●●●●en Vérző szívek emésztik az emlékeket. Féltve őrzik a rólad készült fényképeket, Őrület az élet, nincs igazság! Fiatalon, búcsú nélkül minket itt hagytál, S én csak annyit fűzök a végére: fáj, hogy itt hagytál:SZERETL EK                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      
Mama ♥ Dédimama ♥ Magdi néni ♥ (Volenszki Sándorné, Született, Bede Mária Magdolna. Anyu ♥)
Gyertyaláng érték: 13142 Jelenleg 2 gyertya ég, az eddig gyújtott 127 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 05. 11. Gyújtotta: Éva.
       
Barbi (Smolcz Barbara)
Gyertyaláng érték: 13141 Jelenleg 1 gyertya ég, az eddig gyújtott 1495 gyertyából.
Az első gyertya: 2016. 04. 07. Gyújtotta: Horváth Attila.
Gabi (Kőrösi Gábor)
Gyertyaláng érték: 12801 Jelenleg 7428 gyertya ég, az eddig gyújtott 1549190 gyertyából.
Az első gyertya: 2015. 04. 04. Gyújtotta: Feleséged.
"Megpihen a dolgos ,jó apai szív, áldás és hála övezi e sírt, Szerető férj voltál ,drága édesapa, Bánatos családodnak most az őrangyala" "Csak az hal meg akit elfelednek. Örökké él akit szeretnek. " "Addig vagy boldog, míg van aki szeret, a bajban megfogja a kezed. S milyen fontos is Neked, csak akkor tudod meg, ha nincs már Veled."  Amíg őrzöl valakit a szívedben, addig nem veszíted el soha! Számomra Te sohasem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok! Drága jó szívét, két dolgos kezét Áldd meg Atyám. S én köszönöm, hogy ő lehetett az én férjem.  
Fülöp Sándorné Csapi Éva (Fülöp Sándorné)
Gyertyaláng érték: 10441 Jelenleg 41 gyertya ég, az eddig gyújtott 1483 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 02. 27. Gyújtotta: dr. Rácz Hajnalka.
Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, de ha már abban nem, legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél és bennünket szerettél. Nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled!   Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott Számunkra te sosem leszel halott Örökké élni fogsz, mint a csillagok! ................................................................................................................................................. https://m.youtube.com/watch?v=4-A5frYBos0 .........................…...................................................................................................................... EGYETEMES IGAZSÁG, HOGY MIKOR EGY SZÜLŐ MEGHAL, EGY RÉSZÜNK VELE HAL! .................................................................................................................................................. Áradjon feléd lelkem szeretete, Ösztönözzön szeretetteljes megértésem. Hordozni fognak téged, és tartani fognak A magasrendű reményekben, s az élet szféráiban.” ..............................................................................,......................,,.,,........................................ Először azt érzed, hogy neked sincs tovább.    Minden mozdulat fáj, minden gondolat fáj. Legszívesebben abbahagynád a gondolkodást, mert minden éber pillanatban, újra és újra váratlanul tör rád, hogy ő nincs már és soha többé nem is lesz. Nem lesz veled. Annyiszor hallottad már, hogy a jók mennek el korán… Meg, hogy milyen, ha fáj a szív. Ez is valami, aminek az igazi jelentését soha nem tudtad azelőtt: hogy létezik ekkora fájdalom. Ami szétszakít, ami ráül a mellkasodra és csak nyomja és megfullaszt, amitől minden pillanatban azt érzed, hogy nem élhetsz így tovább, ezt nem fogod kibírni. Nem csak lelkileg, fizikailag sem… Ez túlságosan fáj. Aztán mégis este lesz és élsz. És reggel és napközben és újra este. És a világ is megy tovább és nem érted, hogy mások hogy élhették ezt túl. Mert neked ugyanúgy fáj, minden pillanatban. Nem segít az idő, ahogy mondták! Nem segít. Aztán sok, sok idő elteltével úgy tűnik, nincs elég könnyed már, nem jut minden percre, nem tudja tartani az ütemet. Úgyhogy legtöbbször már  csak belülről sírsz. Aztán, mintha a tested belefáradna a gyászba, néha lazul a szorítás a mellkasodon… Pár perc kiszabadulás az egyik napon, majd valamikor másnap is, aztán újra és újra. És egyszer csak, váratlanul és tisztán felismered, hogy mennyire vigyáznod kell azokra, akik még veled vannak. És magadra is, hogy lehess nekik. A józan eszed is mintha kezdene eszmélni, már nem mindent a robotpilóta irányít, mint azóta, minden egyes napon… Nem lesz kevésbé fájó a hiánya. Csak már nem akar minden percben szétszakadni a mellkasod…  És eltelnek évek és megszokod a fájdalmat, amivel együtt élsz. Ismerőssé válik, mert ez maradt helyette: a fájdalom, a hiánya – és a mindennap váratlanul felhömpölygő, hatalmas hála, hogy volt neked.   .................................................................................................... https://gyertyalang.hu/erteeg.php?erteeg=132130& ........................................................................ Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek megszületni készült. Egy napon a gyermek így szólt Istenhez: - Azt beszélik, holnap leküldesz a Földre, de hogy fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok? Isten azt válaszolta: - A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, vigyázni fog rád. - De – mondta a gyermek- itt a Mennyországban nem csinálok mást csak énekelek és mosolygok.   Isten így szólt: - Az angyalod minden nap énekelni fog neked, és érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel. - És –mondta a gyermek- hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket? - Az könnyű lesz. Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb, legédesebb szavakat amiket valaha is hallani fogsz. Az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni. A gyermek felnézett az Úrra és így szólt: - Mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni? Isten rámosolygott a gyermekre és így szólt: - Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet és megtanít imádkozni. A gyermek erre azt mondta: - Úgy hallottam a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni? Az Úr megölelte a gyermeket: - Az angyalod óvni fog téged, akkor is ha ez élete kockáztatásával jár.   A gyermek szomorúan nézett: - De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged. - Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek! Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve megkérdezte: - Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét! Az Úr erre így válaszolt: - Az angyalod neve nem fontos… Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYA!...
Mami (Hegedűs Lászlóné)
Gyertyaláng érték: 7984 Jelenleg 4 gyertya ég, az eddig gyújtott 302 gyertyából.
Az első gyertya: 2019. 02. 28. Gyújtotta: Juhász Erika.
Dodóka (Jakab Benjámin)
Gyertyaláng érték: 7658 Jelenleg 8 gyertya ég, az eddig gyújtott 5810 gyertyából.
Az első gyertya: 2014. 05. 25. Gyújtotta: Ramóna és Zsuzsa.
"Téged elfelejteni soha nem lehet, Sajnos meg kell tanulni élni nélküled. Csak az hal meg akit elfelejtenek. Fájó szívünk fel- fel zokog érted, Örökké szeretünk nem feledünk téged. "
Előző oldal
8. oldal (7832)
Következő oldal
1 2 3 4 5 6 7 [8] 9 10 11 12 13 ... 7832