Nagyon jó ember volt

Mert mindenkiért egy- egy gyertya égjen " Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: " Hol volt. . . " , majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: " Nem volt. . . " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt- néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. "

Mindenki, aki ismerte, szerette gondoljon rá és gyújtson egy gyertyát. Nyugodjék békében!

Istenem súgd meg neki halkan, lágyan szólj hozzá, hogy ne zavarjam. Álmomban keressen meg engem, még egyszer lássam, hadd öleljem. Nem szólnék róla, tönkretesz a bánat, csak hadd lássam még egyszer drága nagymamámat. Had legyen nekem ez a legszebb álmom, Remélem tudja, hogy én minden nap várom...

 

Szeretlek amig élek!

 

 

Drága édesapám, odaadó szülő, és nagypapa volt! Sokat dolgozott a családért, és segített mindenkinek ha kellett. Sok barátja volt, szerették őt az emberek, mindenki aki csak ismerte! Soha elnem múló szeretettel, gondolunk rá, és szívünkben örökké élni fog!

" Anya tegnap halt meg, sok- sok évvel ezelőtt. És tudod, eltávozása másnapján leginkább azon csodálkoztam, hogy a házak még mindig állnak, és köztük az úton most is gurul a sok autó, a járdán pedig továbbra is nyüzsögnek a gyalogosok, mintha fogalmuk sem volna arról, hogy az én egész világom odalett. Én azonban tudtam, hogy így van, mert megéreztem az ürességet, amely úgy rögzült az életemen, mint egy összegabalyodott filmtekercsen. A város zajai hirtelen elültek, mintha a csillagok egyetlen perc alatt elporladtak vagy kihunytak volna. "

Bár nem ismertelek, de tudtam szép a lelked! Jó gyermek voltál és nagyon nagy lettél volna felnőttként. Most sajnos búcsúzunk. Szívünkben örökké élsz. Szeretünk! Mónika & Jánoska /köszönjük a kék kisautót!

" A búcsúszó, mit nem  mondtál ki, elmaradt.  Elmentél, de gondoltaban örökké velünk maradsz. "  Hiányzol Gyuszi papa!

Kicsi lányom, nagyon szeretem.

 

Karácsony Tamás  Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban - melynek 1978. október 6 - ától volt tagja - érett meghatározó színésszé. 1972 - ben, Szokoly Tamás vezetésével, amatőr színpadot alapított,  Aréna  néven. 1978 - ban került Kaposvárra, kellékes - bútoros beosztásba. " Ezt követte a „belső iskola" , melynek eredményeként egy bizottság (1986 - ban) Vámos László vezetésével színésszé nyilvánított"  - mondta magáról Tamás.   " Az itt működő alkotóközösséghez való tartozást tekintem legfontosabb munkámnak. " ( így nyilatkozott a kaposvári társulatról ) A fény felé Karácsony Tamás színházi szerepeiből