Drága Édesapámra emlékezem aki korán elment ahhoz képest, hogy mennyien szerették és mennyi dolga lett volna közöttünk. . .   Emlékezik fiad

 

 

  Drága Édesanyám! Drága lelkedért égjen a gyertya! Oly régen elmentél, de minden nap velem vagy, drága Anyucim

Drága Édesapám! Ő volt az aki megértett, mindennél jobban szeretett, Sosem bántott, csak kényeztetett. Egy nagyszerü ember volt, akit nagyon sokan szerettek, és mindenkinek nagyon hiányzik. . . . Nyugodj Békében Drága Apucikám!

Dunaföldvár polgármestere volt 2010- től haláláig.   Mikor elhagytak, Mikor a lelekem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten.   Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborus éjjelen.   És megvakultak  Hiú szememeim. Meghalt ifjúságom, De őt a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.    

Halottról jót, vagy semmit! ! !

 Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zug, a nap nevet, Elbúcsúzom , de itt marad Belölem néhány pillanat.

Emlékül. . . Csak az emléketek maradt, mi ajándék nekem, de azt örökre megtartom, igérem! ! !

Szerettelek Anyám,a súrlódásokat félretettem már.

szeretett testvérünk

Ő volt az ÉDESANYÁM! Csupa szív, csupa lélek, csupa jóság! Mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava, mindig csak adott és soha sem kért, nem panaszkodott! A fájdalmakat és megpróbáltatáso kat csendben, alázattal viselte. Neki a Családja volt az első, minden más csak utáni jöhetett. Hatalmas szívébe zárta az egész világot! Szeretett, szerettük és nagyon hiányzik! Már fönt énekel az angyalok égi kórusában! Este, ha behúnyod a szemed és csendben figyelsz, meghallod, ahogy halkan füledbe dúdolja Brahms Bölcsődalát:. . . . . " aludj édesem, már az éj csendje vár. . . "

Drága ÉDESANYÁNK emlékére