A távolban lelked most már megpihen, fájdalomtól mentesen, csendesen. Gyertyánk lángja most érted ég, halld meg lelkünk bús énekét! Imádkozunk érted, ha mást már nem tehetünk, ha már csak az emlékedet hagytad nekünk. Szívünkben egy hely örökre a Tied marad, mert ott mindig halljuk majd szavad!

Csak az hal meg, kit elfelednek, örökké él akit szeretnek! Nyugodj Békében!

  Emlékezzünk az Olimpikonunkra, hisz fiatal édesanyaként távozott! Őszinte részvétem az egész családnak.

  Tesókám. Annyira hiányzol. Elmentél. De mindennap itt vagy velem, a gondolataimban. Szeretlek nagyon, nagyon. Darinka      

Apu nyugodj békében!   "„Kölcsön adtad nekünk Uram, és ő a mi boldogságunk volt, visszavetted tőlünk, és mi visszaadtuk, panasz nélkül, de fájdalommal teli szívvel. Köszönjük neked Uram, hogy ő a miénk volt, és az is marad, mert aki szerettei szívében él, az nem hal meg, csak távol van. "

" Childhood" Have you seen my Childhood? I' m searching for the world that I come from ' Cause I' ve been looking around In the lost and found of my heart. . . No one understands me They view it as such strange eccentricities. . . ' Cause I keep kidding around Like a child, but pardon me. . . People say I' m not okay ' Cause I love such elementary things. . . It' s been my fate to compensate, for the Childhood I' ve never known. . . Have you seen my Childhood? I' m searching for that wonder in my youth Like pirates in adventurous dreams, Of conquest and kings on the throne. . . Before you judge me, try hard to love me, Look within your heart then ask, Have you seen my Childhood? People say I' m strange that way ' Cause I love such elementary things, It' s been my fate to compensate, for the Childhood I' ve never known. . . Have you seen my Childhood? I' m searching for that wonder in my youth Like fantastical stories to share The dreams I would dare, watch me fly. . . Before you judge me, try hard to love me. The painful youth I' ve had Have you seen my Childhood. . .

 

Kedves Sanyi! Tudjuk, hogy mennyit szenvedtél. Erőd és hited tett téged naggyá. Szeretünk, szeretlek, ezt te is tudod. Számomra felfoghatatlan az a lelkierő, mely mindig mosoly szült arcodra. Szívünkben örökké élsz.

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél, Szívünkben itt él emléked örökre, Ha látni akarunk, felnézünk az égre. Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, De ha már abban nem, legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél, Nem haltál meg, csak álmodni mentél.        

 

Olyan ember volt, akitől nem tudtál olyat kérni, amit meg ne tett volna. . Imádott horgászni, és ahogy az élményeit tudta mesélni. . . Ami a főztét illeti, hát arról regényt tudnék írni, nagyon szerette a pocakját. . . Az biztos, hogy szegényebb lett a világ. . . .

Mindig segítőkész, együttérző volt. Egészségügyi dolgozóként ismerte az élet árnyoldalait is, lehetőségeihez mérten próbált enyhíteni sokak szenvedésén. Kitartóan küzdött korunk gyilkos betegségével. Béke poraira.

 

Ilyen ember kevés van! Ő nevelt fel, három testvérem édesapja. Mindenki szerette. Nagyon hiányzol APU!     Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könnycsepp szemünkben Érted él, egy gyertya az asztalon Érted ég. S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, szívből szeretünk s nem feledünk Téged. "